Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
Szétváló utak: polgárok, nagypolgárok és földbirtokosok. A harmadik generáció: Manno István gyermekei Manno István számára gyermekei házastársainak kiválasztása során nem csak azok vagyoni állapota, de legalább ilyen mértékben társadalmi állásuk, liberális elveik és kellően magas fokú műveltségi szintjük is szempont volt. Zsófia a nála 20 évvel idősebb Joannovics György (1821-1909) liberális politikushoz ment férjhez, akinek apja szintén Macedóniából költözött Magyarországra, majd 1800-ban Krassó megyében birtokokat és magyar nemességet szerzett. Joannovics jogi tanulmányokat végzett, 1842-ben tett ügyvédi vizsgát. A reform-ellenzék tagjaként Krassó és Temes megyében tevékenykedett, 1847/48-ben Temesvár követe az országgyűlésen, 1849- ben Krassó megye másodalispánja. A szabadságharc leverését követően Törökországba menekült, egy év múltán visszatérve 12 év börtönre ítélték, s csak az 1857. évi amnesztiával szabadult. Az 1860-as években nyelvtudománnyal foglalkozott, tudományos tevékenysége elismeréséül 1867-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1883-ban tiszteleti tagjává választotta. Politikai, közéleti tevékenységet is folytatott, 1865-től 1881-ig országgyűlési képviselő, 1867 és 1873 között pedig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára volt. A szabadkőműves Oriens, majd a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere volt. Gyászjelentése nagybirtokosnak nevezi, a Krassó megyei Duleóban 1084 holdnyi birtokkal rendelkezett. Házasságuk gyermektelen maradt. Zsófia 1901-ben, Mária húga liezeni vadászkastélyában hunyt el, Tattendorfban temették el (ahol sógora, Dumba Miklós pamutfonodája mellett egy másik kastélyuk is volt) a görögkeleti vallás szertartása szerint. Máriát a nála 15 évvel idősebb említett Dumba Miklós (1830-1900) szintén liberális politikus, kereskedő és ipari vállalkozó, neves műgyűjtő és mecénás, képviselő majd élete végén az osztrák főrendi ház tagja vette el, házasságukból egy leánygyermek, Irén született.54 Dumba számos művészeti egyesületnek volt vezető tagja, kezdeményező szerepet játszott a bécsi Musikverein és a Parlament épületének építésében, valamint számos köztéri szobor létesítésében. A Ringstrassén 1865-66-ban palotát építtetett: dolgozószobája mennyezetét Hans Makart, a Schubert szobáét (ahol gazdag Schubert-kézirat- és kottagyüjteményét őrizte) Friedrich Schilcher festette, a zeneszobában pedig két Klimt festmény függött. A házaspár élénk társasági életet élt: Dumba Mária fennmaradt vendég54 Österreich Lexikon. Verlagsgemeinschaft Österreich-Lexikon. Hrsg.: Richard Bamberger. Wien, 1995.1. 243. A lexikon szerint Dumba Konstantin diplomata az ő fia volt, feltehetően az első házasságból. 40
