Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
Lakásviszonyaikra az egyes szobák berendezését részletesen kimutató, a családfő 1888. évi elhunytát követően 1890-ben felvett hagyatéki leltárából következtethetünk.47 Az ekkor már csak Pelágiával, hajadon lányával megosztott lakás 5 szobából állt,48 bár, mivel sem második hálószobának vagy egyéb női lakószoba berendezésének nem leljük nyomát, elképzelhető, hogy a leltározás során Pelágia lakrészét nem vették számba, így a lakás akár nagyobbnak is vélhető.49 Az első háromablakos helyiség a szalon vagy nappali szoba lehetett, melynek három bejárata volt. Berendezése: 2 fényezett fél asztal márványlappal, 2 fényezett állvány, 1 fényezett teaasztal, 1 berakásos asztal, 1 posztóval fedett játékasztal, 1 hangjegyállvány, 1 gyöngyházzal berakott fekete asztal, 1 tálalóasztal, 3 barna ripszpamlag 4 karosszékkel, 6 székkel és egy kerek ülőkével, 1 szürke sezlon 2 karosszékkel, 2 vörös bársony karosszék, 3 aranyozott keretű magas tükör, 10 barna fakeretű papírkép. A 3 ablakot és a 3 ajtót keretbe foglalt színes függöny takarta. E szobaberendezés tette ki az 1036 forint összértékű bútorzat értékének egyharmadát. A második, kétablakos szoba a berendezésből ítélve Manno István dolgozó- szobája lehetett. Itt egy alabástrom névjegytálat, 1 kicsi fényezett íróasztalt, 2 darab két üvegajtós szekrényt, 1 kétajtós trumeau-t [fiókos-ajtós kisszekrény], egy újabb hangjegytartót, 1 ovális asztalt, 1 spanyolfalat, 2 virágos krepp díványt két karosszékkel és egy kerek ülőkével, 1 ingaórát, 1 bársonytetejű kerek asztalt és 1 fényezett egyajtós, tükrös trumeau-t írtak össze. Az ablakokat fehér csipke és keretes kreppfüggöny fedte. A harmadik, kétablakos, alkóvos szoba lehetett Manno nappali- és hálószobája. A falakat 1 aranyozott keretű olajfestmény és 2 aranyozott keretű papírkép díszítette. Itt tartotta 2 fényezett könyvszekrényében 900 kötetes könyvtárát (értékét 360 forintra becsülték). A szoba berendezéséhez tartozott még 1 fényezett négyszögletű asztal, 1 másik, posztóval bevonva, 1 kis üvegszekrény, 2 ágy (feltehetően az alkóvban), 1 aranyozott keretű tükör, 4 drapp párnázott karosszék. Az alkóvot keretes drapp függöny választotta el a szobától, hasonlók takarták az ablakokat is. A negyedik szoba az ebédlő volt. A falat egy kis ingaóra díszítette. A fal mellett állhatott a két fényezett háromajtós, márvánnyal fedett pohárszék. Az 47 BFL XI. 1136. 14. doboz. 48 A leltár nem számozza a szobákat, és nem is tünteti fel funkciójukat. A szobaszámra úgy következtethetünk, hogy az összeíró minden esetben az egyes szobákban található bútorok és egyéb berendezési tárgyak felsorolását a függönyök számbavételével zárja. 49 1871-ben a Király utcai házban, külön lakásban élt Zsófia lánya férjével, Joannovics György- gyel, valamint fia, Szilárd is, amikor nem nyáregyházi birtokán, hanem Pesten tartózkodott. BFL XI. 1136. 12. doboz. 37
