Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
A kereskedelmi tőkének ingatlanokba fektetése - a görögkeleti kereskedőcsaládok jellemző gyakorlatához hasonlóan - a visszavonulását megelőző éveket jellemzi. Manno István először földbirtokokat vásárolt: 1869-ben 16 000 forintért az 1500 holdas dámosi pusztát vásárolta meg Papp Imre nagykőrösi ügyvédtől, majd 1871-ben 67 000 forintért árverésen megvette Nyáry Pál elkobzott nyáregyházi birtokát az örökösöktől. Itt gazdálkodik majd fia, annak halála után pedig unokája és dédunokája.38 Ezután egy sor pesti bérház megvásárlása következett: 1872-ben sógorával, Kapra Sándorral fele-fele részben a Király utca 3. számú házat 290 000 forintért;39 1875-ben a Rákóczi út 29. számú háromemeletes hatalmas sarokházat 65 000 forintért;40 végül, felismerve a Keleti pályaudvar felépítésének értéknövelő hatását, 135 000 forint összegben megvásárolta a 10 720 forint házbérjövedelmet biztosító, a mai Rákóczi út 82. számú épület helyén állott házat és a mellette lévő, Huszár utcába átnyúló telkeket. Az ezt követő években átépítés eredményeképpen a Rákóczi úti épületet háromemeletesre alakította át, és a csatlakozó telkekre két kétemeletes házat emel.41 Manno István 1888-ben 74 éves korában hunyt el, s fia, Szilárd még ugyanazon évben követte. Az 1890-ben felvett leltár alapján hagyatékának cselekvő állapota 1 100 742 forintra, (ebből az ingatlanok értéke több mint 1 millió forint - ezen belül a 8 pesti ingatlané 942 350 Ft) az értékpapíroké 54 525 forintra rúgott. A passzívák 199 878 forintot tettek ki, vagyis 900 864 forint tiszta vagyont hagyott négy gyermekére.42 Manno István családi élete és lakásviszonyai István 1841-ben - azaz ugyanabban az évben, amikor Macsó Györgynek immár nyilvános társa lett - 30 éves korában kötött házasságot zsuppai Kapra Katalin38 Az 1890-ben készült hagyatéki leltárban szerepel további két birtok (a jákfalvai és bábonyi ingatlanok 12 900 Ft értékben), ezek vásárlási szerződései nem maradtak fenn a családi iratok között. BFL XI.1136. 13. doboz. 39 BFL XI.1136. 15. doboz. A házat 1910-ben örökösei eladták. 40 BFL Telekkönyvi és ingatlannyilvántartási iratok gyűjteménye. XV.37.d. (a továbbiakban: XV.37.d.) — Pesti telekkönyvi iratok, 5687. betétszám. 41 BFL XI. 1136. 14. doboz. A Rákóczi út 82. sz. ház 1918-ban a Magyar Általános Ingatlan- bank Rt. tulajdonába került. 1937-ben a fent felsoroltak közül öt épület volt a leszármazottak tulajdonában, amelyekből 156 022 pengő adóköteles + 31 306 pengő adómentes jövedelmet húztak. Budapesti Ingatlanok címtára. (3. bőv. kiadás) Solo Kereskedelmi Bank Rt. é. n. 42 BFL XI.1136. 14. doboz. Ehhez járult még nagynénjük, a Bécsben élő Kapra Rozália Wollzeilén álló házának negyede, majd az 1888-ban elhalt nagybátyjuk, a többnyire szintén Bécsben élő Kapra Sándor 469 000 forintnyi hagyatéka (benne a zsuppai birtok is). 33
