Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
hanem a testületi kereskedőtársai többségénél magasabb műveltsége, szélesebb látóköre miatt figyeltek fel. István ugyanis nemcsak saját cége jövőjével törődött, hanem tapasztalatai és olvasmányai alapján véleményt alkotott az ország gazdasági kérdéseiről, elsősorban a kereskedelmi és hitelviszonyok fejlesztéséről. Nézeteit valószínűleg először a Kereskedelmi Kaszinóban - amelynek tagja volt - fejtette ki.30 Nyilván jó felkészültségének tulajdonítható, hogy az 1840-es évek második felétől különféle tisztségekre választották meg, és hogy - irathagyatékának tanúsága szerint - vám- és kereskedelmi előterjesztésekről kérték ki a véleményét. 1846 januárjában, 35 éves fiatal emberként, a Hazai Első Takarékpénztár részvényeseinek közgyűlésén beválasztották a kölcsönök jobb biztosításának, illetve a részvény portfolió bővítésének lehetőségeit kidolgozó bizottságba, amelynek, számos tekintélyes kereskedő mellett, Kossuth is tagja volt. Ellenjegyzője volt a kudarcot vallott Pesti Kereskedelmi Társaságnak (olyan vagyonos és tekintélyes nagykereskedők mellett, mint Dumcsa Demeter és Weisz Bemát Ferenc). 1846-ban a Polgári Kereskedelmi Testületben, a nagykereskedői osztály kilépett képviselői helyére, Manno Istvánt és Frölich Frigyest választották meg.31 1846-ban Kossuth Fajos az Ipartestületi Bizottság elnökeként felkéri, hogy mint a Kereskedelmi Osztály „ tisztelt, a haza közügyeihez viseltető nemes indulatairól ismeretes tagja” lépjen be az Iparműtári Bizottmányba. A felkérést, arra hivatkozva, hogy e tisztségre vannak méltóbbak is, azonban nem fogadta el. A Magyar Kereskedelmi Társaság 1847. márciusi 13-i közgyűlésén Dumcsa Demeter és Weisz Bemát Ferenc mellett választmányi tagnak választják. Mindezen előzmények után nem okoz meglepetést meghívása az 1848. április végén tartott megbeszélésre a kereskedelmi és pénzügyi viszonyokról, valamint a májusi, a hiteléleti szabályok kidolgozására összehívott értekezletre - a Nagykereskedői Testület olyan kiemelkedő jelentőségű tagjainak társaságában, mint Malvieux Keresztély, Kunevalder Fülöp, Kém Jakab, Wodianer Sámuel és 30 Könyvtáráról kétfajta jegyzék is fennmaradt: az egyik feltehetően a megrendelendő vagy megrendelt könyveket tartalmazza, míg a másik egy részben tematikus katalógus töredékének tűnik. Jogi, kereskedelemi- és váltójogi, a hitel kérdéseivel foglalkozó művek mellett a jegyzék tanúsága szerint birtokában volt például Schwartner Márton statisztikai munkája (Statistik des Königreichs Ungarn), továbbá történelmi és nagyszámú földrajzi mű címe található rajta. Könyvespolcán megtalálhatók továbbá Széchenyi és Wesselényi művei, a Jelenkor és a Társalkodó 1834-36. évi évfolyamai, de hódolt a szépirodalomnak is, mint ezt Berzsenyi, Kisfaludy egy-egy kötete, Schiller műveinek 12, Goethe munkáinak 55 kötete (talán inkább füzete?) bizonyítja. A könyvjegyzékből ítélve magyarul, németül és szerbül olvasott rendszeresen. BFL. XI. 1136. 4. és 14. doboz. 31 BFL XI. 1136. 7. doboz. 27
