Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)
Bácskai Vera: Család és történelem
nekünk is alacsonyabbra kell szabni őket, hogy a lakások ne álljanak üresen, ami a hagyatéki tömegnek még nagyobb kárt okozna. ”18 Manno Demeter életében mind a bolt- és raktár-, mind a lakásbérlők többsége kereskedő volt. A földszinten volt található Emmerling Károlynak a görög kereskedők találkozó- és üzletkötő helyéül is szolgáló kávéháza. Emmerling egy első emeleti lakást is bérelt, sőt egy ideig apja is külön lakást tartott a házban. De akadt, főleg a második emeleti lakosok között iparüző is, ezek többnyire jó vevőkörrel rendelkező mesterek voltak. A leghosszabb ideig Hertzky Prokop fodrász és családja volt a ház lakója, az épület jó forgalmi fekvése több, széles vevőkörrel rendelkező szabót vonzott ide: Libasinszky Vincét, Chudoba Jánost, Eilers Frigyest.19 Egyébként a második emeleti lakások bérlői cserélődtek nagyobb számban, illetve itt volt a leggyakoribb a kisebb lakások összevonása. A Manno-ház bérlőinek ismertetése azért bír jelentőséggel, mert a Manno család viszonya az ott élőkkel nem korlátozódott pusztán a háziúr-lakó viszonyra: a számadásokból és számlákból kitűnik, hogy a család tagjai előszeretettel vásároltak a házban üzletet és raktárt tartó Tekusch, majd Rayko textilkereskedőktől, vagy csináltatták ruháikat az ott lakó, később nagy hírnévnek örvendő Libasinszky szabónál, majd ennek elköltözése után Chudoba János mesternél. (Az csak természetes, hogy a papírárut mostohatestvérük, Blana Illés boltjából szerezték be.) Egyes, hosszabb ideje a házban élő lakóknak hitelt is nyújtottak. E lakóközösség volt a Manno-gyerekek nevelkedésének tágabb színtere, amelynek nyugalmát csintalanságukkal sokszor megzavarták.20 (Ld. a 2. sz. táblázatot.) * * * Az 1827-es évvel megszakad a gyámi számadások sorozata. János 1826. évi nagykorúsítása után már csak a még kiskorú István szomlt gyámságra, és részére tartották fenn a 6%-os kamatra kihelyezett 9750 forint tőkét. János nagykorúvá nyilvánítását követően azonnal kérvényezte örökrészének kiadását, ami ellentmondott a végrendelkező akaratának, mivel a ház testvérével osztatlan tulajdont képezett. Zsófiával együtt részesedett a családi ezüstből, és az eddig kapott 6000 forint felett további 4000 forintot ítélt meg számára az Árvabizottság. Nővére, 18 BFLIV.1202.cc. a. n. 99. 19 Libasinszkyről ld. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Magvető. Budapest, 1989. 40-42. Eilers-t Splény Béla a legelső pesti szabónak tartotta. Splény Béla emlékiratai. Magvető. Budapest, 1984. I. 407. 20 Az árvabizottság 1821 -ben nehezményezte, hogy túl sok pénzt költenek üvegesre. A gyámok szerint e számlák azért voltak olyan tetemesek, mert többnyire a Manno-gyerekek törték be az ablaküvegeket. 20
