Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)

Bácskai Vera: Család és történelem

nekünk is alacsonyabbra kell szabni őket, hogy a lakások ne álljanak üresen, ami a hagyatéki tömegnek még nagyobb kárt okozna. ”18 Manno Demeter életében mind a bolt- és raktár-, mind a lakásbérlők több­sége kereskedő volt. A földszinten volt található Emmerling Károlynak a görög kereskedők találkozó- és üzletkötő helyéül is szolgáló kávéháza. Emmerling egy első emeleti lakást is bérelt, sőt egy ideig apja is külön lakást tartott a házban. De akadt, főleg a második emeleti lakosok között iparüző is, ezek többnyire jó vevőkörrel rendelkező mesterek voltak. A leghosszabb ideig Hertzky Prokop fodrász és családja volt a ház lakója, az épület jó forgalmi fekvése több, széles vevőkörrel rendelkező szabót vonzott ide: Libasinszky Vincét, Chudoba Jánost, Eilers Frigyest.19 Egyébként a második emeleti lakások bérlői cserélődtek nagyobb számban, illetve itt volt a leggyakoribb a kisebb lakások összevonása. A Manno-ház bérlőinek ismertetése azért bír jelentőséggel, mert a Manno család viszonya az ott élőkkel nem korlátozódott pusztán a háziúr-lakó viszony­ra: a számadásokból és számlákból kitűnik, hogy a család tagjai előszeretettel vásároltak a házban üzletet és raktárt tartó Tekusch, majd Rayko textilkereske­dőktől, vagy csináltatták ruháikat az ott lakó, később nagy hírnévnek örvendő Libasinszky szabónál, majd ennek elköltözése után Chudoba János mesternél. (Az csak természetes, hogy a papírárut mostohatestvérük, Blana Illés boltjából szerezték be.) Egyes, hosszabb ideje a házban élő lakóknak hitelt is nyújtottak. E lakóközösség volt a Manno-gyerekek nevelkedésének tágabb színtere, amelynek nyugalmát csintalanságukkal sokszor megzavarták.20 (Ld. a 2. sz. táblázatot.) * * * Az 1827-es évvel megszakad a gyámi számadások sorozata. János 1826. évi nagykorúsítása után már csak a még kiskorú István szomlt gyámságra, és részére tartották fenn a 6%-os kamatra kihelyezett 9750 forint tőkét. János nagykorúvá nyilvánítását követően azonnal kérvényezte örökrészének kiadását, ami ellent­mondott a végrendelkező akaratának, mivel a ház testvérével osztatlan tulajdont képezett. Zsófiával együtt részesedett a családi ezüstből, és az eddig kapott 6000 forint felett további 4000 forintot ítélt meg számára az Árvabizottság. Nővére, 18 BFLIV.1202.cc. a. n. 99. 19 Libasinszkyről ld. Bácskai Vera: A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Magvető. Budapest, 1989. 40-42. Eilers-t Splény Béla a legelső pesti szabónak tar­totta. Splény Béla emlékiratai. Magvető. Budapest, 1984. I. 407. 20 Az árvabizottság 1821 -ben nehezményezte, hogy túl sok pénzt költenek üvegesre. A gyámok szerint e számlák azért voltak olyan tetemesek, mert többnyire a Manno-gyerekek törték be az ablaküvegeket. 20

Next

/
Thumbnails
Contents