Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)

Családi tanúságtételek - Ifj. dr. Csorba Emánuel: A Nagyboldogasszony útjától Damaszkuszon át a Ménesi útig

Sok nehézség után munka az ÉAKKI-ban,92 találkozás feleségemmel, szere­lem, házasság, UNESCO, Damaszkusz, Feci születése. Sok izgalom, de mégis életem legszebb hét esztendeje. A családi boldogság mellett még az az érzés is, hogy itt végzett munkám az emberiség szempontjából is fontos. Az egyetem megszervezésével, az itteni fiatalság tanításával, a szíriai lakásépítés fejlesztésé­vel, helyi olcsó építőanyagok kitalálásával megint hozzátehetem azt a bizonyos „hajszálat” a jobb jövőhöz. 1972-ben hazatérés Budapestre. Favágó, értelmetlen munka tagozatvezető- jeként az ETI-ben.93 Depresszió - miért is jöttem vissza? Elszalasztottam a sors kínálta lehetőséget a családom és a magam számára! Felelős vagyok. Lassan gyógyultam, fokozatosan találtam célt és értelmet a munkámban, örömet csalá­domban, szépen fejlődő fiaimban - de nem éreztem, hogy amit csinálok, az akár egy „hajszállal” is javítaná a világot. Életem új fejezete kezdődött, midőn - sok sikertelen kísérlet után - 1978-ban sikerült Bécsben az UNlDO-nál elhelyezkednem. Fejlődő országok lakásépíté­sének, építő- és építőanyag-iparának fejlesztésén dolgoztam, - így joggal érez­hettem, hogy munkám hozzáadja azt a bizonyos „hajszálat” sok milliárd nyo­morban élő szerencsétlen embertársam életkörülményeinek javulásához. Még fokozódott ez a jóérzésem, amidőn sikerült munkám súlypontját a földrengések pusztító hatása elleni védekezésre irányítani, - előbb a hat országra kiterjedő balkáni földrengésvédelmi projektben, majd a mind az öt világrészre kiterjedő „Base Isolation’’ technológia kifejlesztésében és alkalmazásában. Hét boldog év munkájának vetett véget azután 1985 - amelynek részleteiről feljebb már beszámoltam. Feleségemmel vállvetve, öt évig nehéz küzdelmeket kellett megvívnunk, míg sikerült a mostani, viszonylag nyugalmas, biztonságos öregkor állapotáig eljut­nunk. A munka világával néhány évig konzulens! működésem kötött még egy vékony szállal össze, amelybe - kissé erőltetve - belemagyaráztam önmagám­nak, hogy a nagy, földalatti parkoló garázsok építésével a nagyvárosok autófor­galomtól kibírhatatlanná vált környezetét, szennyezett levegőjét tesszük kibírha- tóbbá, - talán így járultam munkám réven egy „hajszállal” hozzá embertársaim életének javításához. Visszapillantva tehát életem pozitív szakaszaira, ezekben a „hajszálakban” vélem megtalálni a „közös nevezőt”. Az igazi tartalmat azonban drága felesé­gemhez és fiaimhoz fűződő szeretetem jelenti. 92 Építőanyagipari Kutatóintézet. 93 Építéstudományi Intézet. 168

Next

/
Thumbnails
Contents