Hat (hét) nemzedék. A Manno család története - Budapest Történetének Forrásai 12. (Budapest, 2015)

Családi tanúságtételek - Ifj. dr. Csorba Emánuel: A Nagyboldogasszony útjától Damaszkuszon át a Ménesi útig

mányozta. (A királyi, függőpecsétes adománylevelet eredeti fém-tokjában otthonunkban őrzöm.)61

Szépapám életét és munkásságát méltató akadémiai és irodalmi publikációk közül kiemelném Dr. Gyarmati Béla: Csorba József orvosdoktor életrajza című munkáját.62 Ennek 32. oldalán többek között azt is leírja, hogy szépapám a megyegyűlésen vitába keveredett az alispánnal, s a vita hevében ez a vármegyei úr, valószínűleg egyéb érvekből kifogyva, így förmedt rá a vármegye főfizikusára: Hallgasson, maga szolga! - Ez a goromba hang kínosan hatott a megyegyűlésre, mert szépapám országszerte híres orvos volt, - de ő maga nem jött zavarba, hanem karját keresztbefonva mellén, alázatosságot tettető hangon így felelt:

Nagyságod talán nem szolgálja a vármegyét?

Igen, de én becsületért szolgálom a vármegyét, maga pedig pénzért! - válaszolta gőgösen az alispán.

A főfizikus erre a válaszra alázatos hangon, így riposztozott:

Mindenki azért szolgál, amije neki nincs... Nekem pénzem nincs...

Ezután sietve menekült kocsijához, s meg sem állt Bécs városáig, mert tudta, hogy fel van terjesztve nemességre, és meg nem jött addig, míg kezében nem volt a nemesi donációs adománylevél, a szakácsi nemesi birtokra. Attól félt, hogy a főbíró megvereti hajdúival, ami egy nem nemes emberrel szemben akkoriban olcsó mulatság volt.

Szépapám a pesti református egyház Kálvin téri sírboltjában, a szabadság- harc és a reformkor kiemelkedő szereplői között, a VII. oszlop 4. sírboltjában nyugszik. A fedőlapra címerét, nevét és keresztelésének, halálának idejét vésték.

Apai nagyapám, Csorba Ferenc jogászdoktor volt, gróf Klebesberg Kunó alatt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott és államtitkárként ment nyugdíjba. (Az ő műve volt a magyar egyetemi törvény).63 Felesége: daruvári

61 Csorba József (Nagyszőllős, 1789- Pest, 1858) orvos és fizikus, az MTA 1. tagja (1832). 1817-től Somogy vármegye főorvosa. A megye néprajzának első, forrásértékű feljegyzője. Létrehozta az 1846-ban megnyílt vármegyei kórházat Kaposváron. 1848-ban lemondott állásáról, a fővárosba költözött és tudományos munkát végzett. Jelentős orvosi ismeretterjesztő munkássága. írod.: Kátai Gábor: Dr. Csorba József emlékezete (Orvosi Hetilap, 1859.7. sz.). (

http://mek.niif.hu/00300/00355/html/index.html

. Letöltés: 2012. április 16.)

62 Gyarmati Béla: Csorba József orvosdoktor. Somogy „rendes physikusának" életrajza születésének 200., halálának 130. évfordulójára. Orvostörténeti Közlemények. 121-124. k. 1988. 23-28.

63 Csorba Ferenc (Pest, 1862- Bp., 1949) jogász, jogi és közgazdasági író. A budapesti egyetemen szerzett jogi doktorátust. Tanulmányai befejezése után (1884) joggyakorlatot folytatott, majd ügyvédi oklevelet szerzett, később táblai tanácsjegyző volt. 1887-től a VKM-ben a törvényelőkészítő osztály vezetője, később államtitkár volt. 1920 körül nyugdíjba vonult. Számos, főleg oktatásügyi vonatkozású cikke jelent meg napilapokban és folyóiratokban. - M. A közgazdaság alapfogalmai (Bp., 1887); Az angol büntető eljárás (Bp., 1888); Alapítvá127