Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

Háború, forradalom, emigráció

Az egész háború alatt formálisan gyászolt. Nem bírta senki eléggé vigasztalni, hogy elvégre tényleg jó befejezése is lehet a háborúnak. O ösztönösen érezte, hogy nem. 1916-ban meghalt Ferenc József. Egy fiatalember, IV. Károly néven, akit senki sem ismert, mert hiszen nem lett királynak nevelve, átvette a rossz csődtömeget, mert hiszen akkor már tényleg látni lehetett, hogy a magyarok javára nem dőlhet el a háború. Károly király a legjobb indulatú, puritán gondolko- zású, szerény ember volt. Azonnal ki akart ugrani, vagy különbékét kötni. Feleségének, Zita királynénak fivérét, Sixtus herceget meg is bízta, hogy csináljon valamit, hogy vége legyen az öldöklésnek, és hogy megmentse a Monarchiát. Vilmos császár rendkívül önhitt, és amint mondották, nagyon korlátolt ember, megtudta Károlynak ezt a kísérletezését, és a legbrutálisabban ráförmedt, hogy egyik szövetséges nem hagyhatja cserben a másikat. 1917-ben odáig fejlődtek a viszonyok, hogy Vázsonyi azt gondolta, mint mentsvárat meg kell próbálni az általános titkos szavazat behozatalát. Tisza István ezt rendkívüli módon ellenezte. Akkor a király elhatározta, hogy új kormányt alakít. Fiatalember volt, zsémbe volt az öreg miniszterek előtt. Szerette volna, ha fiatalabb generáció veszi körül. Ezért bízta meg Esterházy Móric grófot,205 aki vele körülbelül egyidős volt, hogy alakítson kormányt.

Esterházy, aki mindig baloldali politikus volt, elsősorban Vázsonyihoz jött, hogy vállalna-e miniszteri tárcát. Vázsonyi nagyon habozott, és azt felelte: az irodám most kezd jól menni. Most tudnék talán egy kis vagyont gyűjteni. Én egész idő alatt hadseregszállítókat nem védtem, nem is védek, de büntetőjogász vagyok, és sajnos a bűnügyek nagyon elszaporodtak. Nekem azonban ez jó, mert én ezen keresek. Mint miniszter, csak ráfizetnék az ügyre. Egyet vállalok. Megcsinálom az egyenlő, általános, titkos választójognak tervezetét és benyújtom a Házba. De ezt is csak úgy, hogyha előre megkapom az ígéretét a királynak arra nézve, hogy ő ezt szankcionálni fogja. Esterházy visszament Károly királyhoz, aki éppen Pesten időzött, előadta Vázsonyi válaszát, és ismét csak azzal tért visz- sza, hogy a király azt szeretné, ha miniszteri tárcát vállalna. Mire Vázsonyi azt mondotta: elfelejtettem még egyet. Tudja-e a király, megmondtad-e neki, hogy én zsidó vagyok? Nem engedem a fajtámat pellengérre állítani. És egy miniszteri

205 Esterházy Móric gróf (1881-1960) nagybirtokos, politikus, 1910-1918 között országgyűlési képviselő, 1917. június 15-augusztus 20. között miniszterelnök. Ő kérte fel kormányába Vázsonyi Vilmost igazságügy-miniszternek. 1918 után visszavonult a politikai élettől, 1931-1944 között ismét képviselő. Az 1944. évi nyilas hatalomátvétel után letartóztatták, a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-ben visszatért Magyarországra, 1951-ben kitelepítették Budapestről. 1956-ban elhagyta Magyarországot, ezután Bécsben élt.

95