Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

Háború, forradalom, emigráció

Ha még csak rajta kívül kettő lett volna ilyen, akkor talán az ország semleges maradt volna. Tisza István nem akarta a háborút, de nem volt elég erélyes. Lavírozott ide-oda, mint a cirkuszban a hullámvonat. Nem mert ellentmondani az osztrákoknak. Ferenc József már nagyon öreg volt, őt könnyen befolyásolta egyrészt a kamarilla, másrészt Vilmos német császár. Tisza István, a nyakas kálvinista most zsákutcába került. A Parlamentben az ellenzék Vázsonyi vezérszónoklatával a háború ellen beszélt. De hiába volt minden. Berchtold gróf,203 a külügyminiszter és Tisza István mégiscsak helyt adtak a szerb ultimátumnak.204 Vázsonyi annyira dühös volt a háború kitörése miatt, hogy amikor egy alkalommal az Abbázia kávéházban [az] egyik demokrata képviselő azt találta mondani: „Ha nem vennének be katonának, önként jelentkeznék” - Vázsonyi hatalmas erővel nekilendült a márványasztalnak, odadobta, kis híja volt, hogy azt a harcias képviselőt egy szuszra meg nem ölte.

A háború egész tartama alatt ő, aki annyira kávéházi ember volt, nem akart nyilvános helyre járni azért, mert nem akart vitatkozásba bocsátkozni. Ugyanis a legtöbben lelkesedtek a háborúért. Bródy Sándor, a híres író, és egyike a legszebb embereknek, azt mondta neki a háború első hetében: Vilmos, vonulj zárdába Ophelia szerint, mert még nagy bajba kerülsz, hogy annyira ellenzed a háborút. Igenis itt az ideje, hogy végre háborúskodjunk, és megmutassuk az erőnket. Vázsonyi azt felelte: zárdába nem vonulok, de egyet mondhatok neked. Magyarország egyike a legjobb és legszebben határolt országoknak. A Kárpátoktól az Adriáig. A ti lelkesedésetek el fogja venni tőlünk a Kárpátokat, és el fogja venni tőlünk az Adriát. Abban mutassunk erőt, hogy semlegesek maradunk. Nincs semmi okunk arra, hogy behódoljunk Vilmos császár „es ist erreicht” bajuszának. Bródy Sándor nevetve felelte: Nehéz ember vagy, Vilmos. A magyar baka nem engedi se a Kárpátokat, se az Adriát. Fogadást ajánlok neked. Vázsonyi azt mondotta: ilyen komoly dolognál nem fogadok, csak egyet fogadok meg, hogy senkivel, aki a háborút akarja, a háború végéig szóba nem állok. Beült kis konflisába, és hazarobogott.

203 Berchtold, Leopold gróf (1863-1942) osztrák-magyar diplomata, 1912-1915 között közös külügyminiszter.

204 1914. június 28-án Szarajevóban egy szerb titkos szervezet tagjai meggyilkolták Ferenc Fer- dinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét. Július 23-án a Monarchia jegyzéket intézett Szerbiához olyan követelésekkel, amelyek teljesítése Szerbia szuverenitásának megsértését jelentette volna, s kikötötte, hogy azt csak fenntartás nélkül lehet elfogadni. Miután Szerbia nem fogadott el minden követelést, a Monarchia július 28-án hadat üzent Szerbiának, ezzel kezdetét vette az első világháború.

94