Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)
Művészek, politikusok, főhercegek
ügyvéd. Én most megnyitom az irodámat, de magyarul mondva nincsen pofám ahhoz a bíróhoz menni tárgyalni, akit én neveztem ki, mert én azt az embert egy kellemetlen szituációba hozom. A tanácsadó én leszek, maga meg, fiam, elmegy tárgyalni, és megfelezzük a honoráriumot. Ha a fiam már kész ügyvéd volna, akkor nem volna erre szükségem, mert hiszen ő nyugodtan mehetne ezekhez a bírákhoz, akiket nem is ismer, és akikhez neki tulajdonképpen semmi köze sincsen. Volt egy rovatja a Borsszem Jankónak, az volt a címe, Mihaszna András. Sokszor nevezték úgy ezt a kis núbiait, hogy Mihaszna András. Mihaszna András arrogánsán azt felelte, mit képzel a kegyelmes úr, hogy én még egyszer ügyvédi irodát nyitok, szó sincs róla, én majd felviszem a kúriai tanácselnökségig, én már csak bíró maradok. De hozok maga helyett egy fiatal ügyvédet, akit erre a célra fel lehet majd használni. Ez nyár elején történt, és az uram akkor néhány hétre Abbáziába utazott. Arról volt szó, hogy irodáját csak szeptemberben fogja ismét megnyitni. Tényleg akkor hozott is ez a jelenlegi törvényszéki bíró egy nagyon kellemes külsejű fiatal ügyvédet, dr. Telek Györgyöt, aki belement abba, hogy az uram tanácsadása után ő megy tárgyalni, és bizonyos részesedése lesz a perek után. Ez a társulás akkor csak hat hétig tartott, mert hiszen kiütött a forradalom. Mi akkor külföldre utaztunk, és egyelőre ügyvédi praxis nemigen volt. A fiatal bírót azonban nemsokára elmozdították állásából, mert hiszen két könyvet is írt azon nemzet ellen, amelynél a hadifogságot töltötte, és a két könyv hemzsegett a valótlanságtól.151 Hazajövet azonban Budapesten községi választások voltak, és a fiatalemberben dúlt az ambíció, most már fővárosi bizottsági tag akart lenni. Pető Sándor, aki képviselő volt, és még egynéhány jó barátunk eljöttek hozzánk, mert akkor én csak egyedül voltam odahaza, és azt mondották, hogy semmiképpen nem akarják, hogy ez az ellenszenves, törtető fiatalember bekerüljön a városházára. Őszintén megmondom, minden ellenszenv nélkül, sokkal többet ártott az ügynek, mint használt volna. De a bizottsági tagság nem elégítette ki. Jött a képviselőválasztás, és most már képviselő akart lenni. Ugrón Gábor152 volt soron, a volt belügyminiszternek, a nagy Ugronnak a fia, de nem tudta legyűrni, dacára, hogy termetre 151 Fábián Béla: Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt. Bp. 1919.; Uö\ 6 ló - 40 ember. Hadifogoly-feljegyzések. Bp. 1929. 152 Ugrón Gábor (1880-1960) vármegyei tisztviselő, főispán, politikus. Apja Ugrón Gábor ellenzéki, függetlenségi párti politikus volt, nem töltött be miniszteri tisztséget. Ő maga belügyminiszterként 1917-1918-ban Vázsonyi minisztertársa volt Esterházy Móric gróf, majd Wekerle Sándor kormányában. A tanácsköztársaság bukása után a liberális ellenzék oldalán politizált, 1920-ban demokrata programmal Budapest 14. választókerületében szerzett mandátumot. 1926- ban csatlakozott Bethlen István gróf kormánypártjához, 1935-ig volt tagja a parlamentnek. 73
