Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)

"Egyszer volt egy igazi szép békevilág…"

a Bródiékat és a Schöneberg fiút Zemplén megyébe. Schwarz kocsmát kapott, és hozzá földet megművelni. Mandel üvegfúvó volt. Brodi órás és Schöneberg szintén csak földműves. így került a családom Magyarországba. Körülbelül 1712 és 1715 között. Némi joggal mondhattuk tehát, hogy magyarok vagyunk. Bizonyára volt több és sok család, akik így be lettek ide telepítve. Családomnak legnagyobb része nevük változtatásával vallásukat is rég megváltoztatták. Követték szépapjuknak azt a vallását, amelyet ő a szerelemért feláldozott.

Ezt a kis történetet azért akartam közbevetni, hogy fajkutatók lássák, mennyire hamis dolog vérvizsgálattal fajokat vagy vallásokat megállapítani. De hiszen különben erre nézve egy nagyon mulatságos eset történt a híres német pedantériának szégyenére. Kiadtak egy könyvet Lipcsében Rassenlehre címmel, persze ez már Hitlernek akart bizonyságot szerezni. Ebben a könyvben temérdek fénykép van, európai, amerikai, kínai, japán, mindenféle nemzetiségű embernek a képe. Név nélkül ugyan, de megjelölve, hogy ez miért árja típus. Csodálatos módon Magyarországban csak egy fénykép van ebben a könyvben, amely birtokomban van ma is. Ez az uramnak jól sikerült fényképe. Az aláírás magyarra fordítva: „magyar államférfiú árja, erős hiperboreus besugárzással”.113 A könyvben aztán meg van írva, hogy ez mit jelent. Azt jelenti, hogy széles vállú, szőke hajú, kékszemű embertípus. Ez mind stimmelne is, csak a valódi árjasággal volt némi hiba. Vajon nem blamálta magát Hitler esetleg Göbbels-szel, Ribbentroppal vagy Rosenberg urakkal? Mindig arról volt szó, hogy a németek rendkívül alaposak és körültekintőek. Hát itt aztán nagyon blamálták magukat.

Úgy mondták tényleg mindig, hogy az uram a régi jó magyar táblabírákra emlékeztet. Zömök, széles vállú, bajuszos, mosolygó, kék szemű ember volt, ízes magyar beszéddel, és tényleg semmiféle jele annak nem volt, hogy ő a semita fajhoz tartozott. Mégis, amikor Magyarországon 1919 végén és a húszas évek elején kezdődött a tánc, amikor Hitlernek nyoma sem volt, amikor itt már HH gyilkoltatott, Horthy és Héjjas114 Orgoványtól Izsákon keresztül Siófokig, min113 Karl Felix Wolff: Rassenlehre. Leipzig, 1927. VIII. tábla, 30. kép. „Ungarischer Staatsmann (Arier mit starkem hyperboreischem Einschlag)”.

114 Héjjas Iván (1890-1950) földbirtokos, tisztviselő, különítmény-parancsnok. Mint a háború végén leszerelt repülő főhadnagy megszervezte és vezette azt a — hivatalosan a „Nemzeti Hadsereg” karhatalmi századaként működő - különítményt, amely a tanácsköztársaság bukása után a Duna-Tisza közén a fehérterror egyik legkíméletlenebb megvalósítója volt. Többek között Kecskeméten, Kiskunhalason, Solton és Orgoványon hajtottak végre számos statáriális kivégzést és közönséges gyilkosságot. 1921-ben vezető szerepet játszott az Ausztriának ítélt területek megtartásáért indított nyugat-magyarországi felkelésben. 1926-1931 között országgyűlési képviselő keresztény ellenzéki programmal, 1935-től a Kereskedelmi Minisztérium vezető tiszt55