Vázsonyi Vilmosné: Egyszer volt… Emlékirat 1947-ből - Budapest Történetének Forrásai 11. (Budapest, 2015)
"Egyszer volt egy igazi szép békevilág…"
első kabaré, a Bonbonniére-kabaré." Ott egy László Rózsi nevű fiatal leány egy kupiéval, amelynek címe az volt, hogy Fedák Sári szobaleánya, hónapokon keresztül tartotta lázban azt a pesti közönséget, amely kabaréba járt. A másik kiváló tehetség Komái Berta volt. A mozinak abban az időben még híre hamva sem volt, és így természetes, hogy a színházak, a kabarék és orfeumok minden este zsúfolásig megteltek. Minden zsánerű embernek megvolt a maga szórakozóhelye. A Józsefvárosban például majd egy esztendeig vendégszerepeit egy orosz-lengyel- zsidó színtársulat, amely részben héberül, részben jiddisül adta elő színdarabjait, és csodálatos módon nemcsak zsidók töltötték meg a színházat, hanem keresztények is, mert az ő tragikájuk olyan kiváló volt, hogy érdemes volt oda többször is elmenni, ha az ember a nyelvüket nem is értette. De különben itt vendégszerepeitek a világ összes nagyjai. A Vigszínházba minden évben eljöttek Párisból a francia színészek, Sarah Bernhard több ízben is járt itt. Már akkor is, amikor fél lába amputálva volt, nadrágban játszotta a Sasfióknak szerepét. Wedekind, a Tavasz ébredésének híres Írója feleségével itt jártak, és nem röstellem bevallani, bár németek voltak, hogy örültem, amikor házam vendégei lehettek. De itt volt az úgynevezett Feld-színházban99 100 az olasz tragika, Eleonore Duse is. Szegény Eleonore Duse egy igazi nagy csirkefogóra pazarolta életének nagy szerelmét, D’Annunzióra,101 aki visszaélt ezzel. Szegényen és elhagyottan halt meg ez a világhírű, nagy művésznő. Sokkal később épült fel a Városi Színház. Márkus Géza építész tervezte és építette.102 Fivére annak a Márkus Miksának,103 99 A Bonbonniere kabaré 1907-1910 között működött a Teréz körúton, a magyar kabaré bölcsőjének összefoglaló történetét lásd Alpár Agnes: A fővárosi kabarék műsora 1901-1944. Budapest, 1979, Magyar Színházi Intézet, 25-26. p. 100 Feld Zsigmond által 1879-ben alapított favázas nyári színház az Aréna úton, neve Városligeti Színkör. 1909-ben köszínházzá építették át. 1952-ben bontották le. Történetéhez lásd Alpár Agnes\ A Városligeti Színkör 1889-1934. Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1991. 101 D’Annunzio, Gabriele (1863-1938) olasz költő, politikai agitátor 102 Márkus Géza (1872-1912) Jakab Dezső (1864-1932) és Komor Marcell (1868-1944) építészekkel együtt tervezte az 1911-ben a Tisza Kálmán (ma II. János Pál pápa) téren megnyitott Népoperát, amely 1917-től vette fel a Városi Színhát nevet. Jelenleg az Erkel Színház épülete. 103 Márkus Miksa (1868-1944) hírlapíró, szerkesztő, a Magyar Hírlap főszerkesztője és kiadótulajdonosa, 1908-tól udvari tanácsos, 1926-tól a Pesti Hírlap főmunkatársa, a Magyarországi Újságírók Egyesületének elnöke. A majdani demokrata politikust a vele vívott párbaj késztethette az elavult intézmény elleni, 1893-ban induló, heves publicisztikai fellépésére. Idevágó cikkei egy részét külön fejezet tartalmazza a halála után megjelent, már idézett kötetében (Vázsonyi Vilmos beszédei... I. , 61-74. p.). 49
