Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Oross András: A Budai Kamarai Adminisztráció budai hivatalai
OROSSANDRÁS A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ BUDAI HIVATALAI Az 1686. szeptember 2-án visszafoglalt Buda városára vonatkozó helytörténeti irodalom kimerítően tárgyalta a település benépesítését, a város gazdaságát, mindennapjait, továbbá önkormányzatát, de a jogszolgáltatás terén végzett tevékenységét is.1 A Magyar Királyság korabeli fővárosának tekintett Budán a városi polgárság mellett ugyanakkor további két hatalmi centmm működött: a Kamarai Adminisztráció és a katonaság. A szakirodalom eddig a három erő közül csak egyet vizsgált részletesen, és mind a kamarát, mind a katonaságot figyelmen kívül hagyta, vagy csak érintőlegesen foglalkozott velük. Jelen regesztakötet tovább növeli ismereteinket nemcsak a város működéséről, de a kamarához és a katonasághoz való viszonyrendszerről is. A bevezetőben azonban lehetőség nyílik a Buda életében szintén meghatározó kamarai szervek vizsgálatára. A 17. században a Habsburg Monarchia nyugati felén már általánossá kezdett válni a kamarai szervek egyre nagyobb ellenőrzése a városok felett. Nem volt ez másként a Magyar Királyságban sem. H. Németh István kutatásai alapján egyre inkább az a kép rajzolódik ki, hogy ez az európai tendencia a Kárpát-medencében is jelentkezett, és a „kamarai biztosok legfontosabb törekvése és utasítása a városok gazdálkodásának javítására, a városi lakosság adófizető képességének javítására irányult.”2 így tehát nem csodálkozhatunk azon, hogy a töröktől visz- szafoglalt területeken is ugyanezen elveket érvényesítette az Udvari Kamara. A kamarai tisztviselők megjelentek a városi tisztújításokon, rendszeres elszámolást követeltek a városi tisztségviselőktől, szabályozták az önkormányzat működését és gazdasági téren a korábbi városi jövedelmek egy részét kamarai kezelésbe vonták. 1 Buda 17. század végi, 18. század eleji történetére vonatkozóan az elmúlt évtizedekben egyes tanulmányokban olyan részkérdések megnyugtató tisztázására került sor, ami más városok esetében is (a lehetőségekhez mérten) követendő volna. Nagy István Buda adóterheivel, Bánrévy György a visszafoglalás utáni berendezkedés első esztendejével, Gárdonyi Albert Buda város gazdasági viszonyaival, Kovács Lajos az 1694. évi polgármester-választással és a telekkönyvi rendtartással, Banfi Florio Buda és Pest erődítményeivel, újabban pedig Kenyeres István a szabad királyi városi rang elnyerésével, Géra Eleonóra a város mindennapjaival, míg Simon Katalin a város helyrajzával foglalkozott. NAGY 1956.; BÁNRÉVY 1936.; KOVÁCS 1938.; KOVÁCS 1940.; KENYERES 2006.; BANFI 1936.; BÓNIS 1962.; GÉRA 2009.; GÉRA 2011.; GÉRA 2014.; SIMON 2011. 2 H. NÉMETH 2011. 16. 13
