Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Géra Eleonóra Erzsébet: Városi hétköznapok a századfordulón - Nők és férfiak a városi társadalomban
mélyt, majd feljelentette a tanácsnál, az asszonyt azonban a hatóság előtt nem vádolta meg házasságtöréssel. A pincér felmentését követően a feldühödött tímár kegyetlenül elverte a nejét, aki panaszával a polgármesterhez futott. A féltékenységében agyonlövéssel fenyegetőző férj tanúk jelenlétében sem tett lakatot a szájára, ezért a tanácsosok nyolcnapi áristomot szabtak ki rá a verés és a halálos fenyegetés miatt, hogy a fogdában „kijózanodjék”. A Matthy házaspár a jelek szerint kibékült, törvényes különélést nem kezdeményeztek, s néhány év múlva nagy egyetértésben léptek fel a családfő első házasságából származó fiával szemben.30 Az ezermesternek nevezett pesti Modauer molnár és ács házasságának viharos jeleneteit az egész környék ismerte. A bántalmazott - a tanúk elmondása alapján nem éppen galamb szelídségü - asszony érdekeit a pesti plébános képviselte a magisztrátus felé, amely vizsgálatot indított a feleségét kurvának nevező férj ellen. Néhány hónappal később, 1702 szeptemberében, Modauemét holtan találták az út mentén, Veresegyháza és Pest között. A férj eltűnt, megkerülése után vallotta be, hogy az asszonnyal veszekedtek az úton, a nő folyamatosan szidalmazta és hergelte, míg végül a puskájával oldalba nem vágta és az véletlenül el nem sült. Az ijedt ezermester Rómába zarándokolt bün- bocsánatért. A pesti hatóságok nem nagyon hitték a történetet, de a Kamarai Adminisztráció később elvetette a szándékos hitvesölés vádját és Modauer megúszta egyévi vasban töltendő kényszermunkával.3’ A férjükkel szemben segítségre szoruló asszonyok számíthattak a városban élő nemesasszonyok és a befolyásos császári hivatalnokok hitveseinek segítségére is. Szép példa a női összetartásra a kamarai adminisztrátor nejének, von Kurtz bárónénak a viselkedése, aki védelmet nyújtott a brutális férje elől nála menedéket kérő egyik polgárasz- szonynak. Fasching szappanfőző összevert neje közel egy hétig gyógyulhatott az adminisztrátomé védelme alatt, a kizárt férj hiába fenyegette az úrnőt az ajtó betörésével, agyonlövéssel, illetve nevezte kurvának, paráznának, tolvajnak. Az üldözött hitves a lehető legjobb helyre menekült, hiszen a kamarai adminsztrátor nem tűrhette el, hogy egy szappanfőző háza úrnőjét fenyegesse és sértegesse. A polgárt áristomba vetették, majd hosszan tartó fogságot követően az adminisztrátomé gyalázásáért négy nap közmunkára fogták. Felesége üldözéséért egyébként nem kapott külön büntetést, a házastársak későbbi viszonyának alakulásáról nincs tudomásunk.32 A polgár Christoph Posch pékmester özvegye, Anna Maria Weiß egy évtizeddel később más módszert választott, mint említett társnői. Formailag új végrendelet, gyakorlatilag inkább egyezséglevél készítésé30 Lásd a Jk. 2022. sz. 31 BFL IV.1202.a. 1702. január 10. 3. köt. 5. p.; A Modauer-ügyről lásd részletesen BÓNIS 1962. 139-140. 32 BFL IV.lOH.b. 1702. augusztus 27., Lásd a Jk. 1187. sz.. 89
