Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Géra Eleonóra Erzsébet: Városi hétköznapok a századfordulón - A városatyák a jegyzőkönyv szemszögéből és a kimaradt részletek
Különösen szigorúan ellenőrizték a pékeket és a mészárosokat, az általuk kínált termékeket rendszeresen mérték, vizsgálták a minőségüket és azt, hogy vajon betartják-e a hatósági árszabást. A kereskedelmi forgalom tágabb értelemben vett felügyeletével a mértékfelügyelőnek kinevezett egyik tanácsost bízták meg, aki az előírt mértékegységek és mértékek felülvizsgálata mellett szemmel tartotta az italmérést, a vámjövedelmeket, a napszámosok és bizonyos mesterségek művelőinek bérét, részt vett a házak összeírásában, a kémények felügyeletében, feljegyzést vezetett a fogadósokról, kocsmárosokról és a munkanélküliekről.4 A városatyák a jegyzőkönyv szemszögéből és a kimaradt részletek A város első emberét, a polgármestert ekkor a Kamarai Adminisztráció négy jelöltje közül a polgárjoggal rendelkezők választották. Az élethossziglan kinevezett tanácsosok a tanácsterem asztala körül meghatározott elvek alapján felállított rangsornak megfelelően foglalták el helyüket, s a sorrendnek megfelelően szavaztak. A polgármester után következtek a korábban polgármesterré választott személyek, majd a többi tanácsos az életkorának, társadalmi státusának és a tanácsosként eltöltött idejének megfelelő rendben. A tanácsban a századforduló környékén három nemes foglalt helyet, név szerint Franz Ignaz Bösinger, Friedrich Sauttermeister és Tobias Krempel, de egyikük sem kívánta meg nevével kapcsolatban a „von” előnév használatát. A nemeslevelét otthon ezüstkazettában őrző Krempel tanácsost például a forrásokban péknek mondták, de tevékenységi körét tekintve ma inkább malomtulajdonosnak és liszt-nagykereskedőnek neveznénk. Johann Zaunockh és az önerőből meggazdagodott, egyszerű sorból származó Johann Georg Unger ugyancsak kereskedelemből élt, míg Johann Wähler császári hivatalnokból lett városi tisztviselő. A legkevesebb információ Wolf őrnagyról maradt, halála után a fia bekerült a Városi Kancelláriára, majd később apja nyomdokaiba lépett és belső tanácsos lett. Venerio Ceresola a kötet által felölelt időszakkal ellentétben a századfordulót követő években már nem igazán tanúsított érdeklődést a városi közügyek iránt. A császári építőmestert az első betelepülők közé sorolhatjuk, részt vett az ostrom után maradt pest-budai romok összeírásában, s tevékeny szerep jutott neki a két város újjáépítésében.5 1699 és 1703 között a polgármester tisztségét felváltva két személy töltötte be: Franz Ignaz Bösinger és Friedrich Sauttermeister, s ahogyan látni fogjuk, mindkettő mögött befolyásos család állt. Franz Ignaz Bösinger patikus 1696-ban 4 Az 1696-ban kiadott hivatali utasítás szövegét lásd BÓNIS 1974. 87-90. 5 A tanácsosok személyéről, életkörülményeiről, valamint családjuk jövőjéről lásd GÉRA 2014. 251-270. 73
