Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Simon Katalin: Buda város topográfiai viszonyai és lakossága a 17-18. század fordulóján, az 1702-es összeírás - A városrészek kiépülése, utcahálózat
A Várba történő vízszállításról elnevezett Wasser Gasse Überfuhr Gasseként is szerepel a telekkönyvi iratokban.39 A közterületek egy részét épületekről, építményekről, középületekről, mészárszékekről, egyházi épületekről, fogadókról nevezték el: ausser dem Provianth Haus (1702), bey den Fleischbänckhen (1703-ban Fleischbänckhen genantes Gässl), bey dem Rothen Kreutz (1702), bey der Soliter Moschea (1697), Mauthgässl (1695-1698), unter dem Wienner Thor (1701-1705). Néhány kisebb utca egy-egy lakóról kapta nevét, így a Juden Gasse (/Markovits Iván utca/ nevével valamennyire ellentétben egy már megkeresztelt zsidó házáról), a Feldtscherer Gässelt (/Székely utca/ az itt lakó Johann Friedrich Seelig borbély-sebészről),40 a Schlosser Steigot (ma már megszűnt közterület a Szalag és a Donáti utca között, Christoph Thuemann lakatos házáról).41 A felsoroltak mellett a Zaigerben nem, de a telekkönyvekben szerepel még az obere Oelbergstrassen (1698 - az Oelberg Gasse ilyen felosztására ez az egyetlen forrás), a Saliter Gassen (1696 - a Salétromos mecset környékén), az untere Baadt Gassel (1700), és az Überfuhr Gässel (1700-1705, azonos a Wasser Gasséval).42 A Víziváros legfontosabb utcája az ókortól fogva létező észak-déli, Óbuda felől induló, Duna mellett futó útvonal, ami a Vízivárosban a mai Fő utcának feleltethető meg. A forrásokban Hauptstrasse, Landstrasse néven szerepel, de előfordul a Lange Gasse (1697) megnevezés is. Folytatódott a Tabánban is, ahol szintén ezt a nevet viselte. Az Országút a Víziváros városfalán túl helyezkedett el. A 17-18. század fordulóján meglehetősen kevés telek volt még itt, s annak növelését egyéb épületek, terek (Császár fürdő, vásártér /a mai Bem József tér/, faraktárak, az ágostonos szerzetesek kertje) megléte akadályozta. A külváros két fő útvonala a vízivárosi Hauptstrasse folytatása volt, Donau Weeg néven /Frankel Leó utca/, valamint a jezsuiták által emelt Kálváriára felvezető, a 17. század végére már stációkkal is ellátott Oelberg Gasse.43 Mivel kevéssé lakott külváros volt, ezért önálló telek- könyvezését is csak 1707-ben kezdték meg.44 Az ezt megelőző években - az ekkor 39 BFLIV.1009.b.4. kötet, 1701-1705. 40 Seelig már a visszafoglalás utáni évben hozzájutott a 122. sz. alatti ingatlanhoz (ma Szilágyi Dezső tér 2.). Seelig 1703-ban hunyt el, ezután ahogyan elhomályosult az emléke, úgy az utca is névtelenné vált. BFL IV.1002.y. I. 2303.; NAGY 1964. 222. 41 1695-ben, a vízivárosi Zaiger összeírásának évében szerezte meg Thuemann a 122. számú házat (ma Szalag utca 20-22.). NAGY 1964. 198., 221. 42 BFL IV. 1009.b. 3^1. kötet alapján. 43 NAGY 1975. 40-41. Nagy Lajos a Vízivárosnál és az Országúinál is említi az utcát. A Donau Weeg először 1717-ben szerepel a telekkönyvekben. BFL IV. 1009.c. 5. kötet. 44 BFL IV.1009.C. 5. kötet. 41
