Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)

Bevezető - Simon Katalin: Buda város topográfiai viszonyai és lakossága a 17-18. század fordulóján, az 1702-es összeírás - A városrészek kiépülése, utcahálózat

ját általánosabb témákkal, a bordeaux-ihoz hasonló budai bor nagyszerűségével és a föld jó minőségével zárja."

Egy 1704-es leírásban szintén Felső- és Alsóvárosra (Vár és egyéb városrészek) bontva jellemzik Budát. Buda kedvenc látnivalói (így a Vár és a fürdők) mellett a félmérföldes hajóhidat tartja említésre méltónak a névtelen szerző.* 12

A Bél Mátyás-féle Notitia Hungáriáé... előfutárának is tekintett, 1718-ban megjelent Topographia Magni Regiae Hungáriáé szerzője, Michael Bonbardus bölcseleti doktor, jezsuita atya külön városrészként említi a vár déli, katonai részét a palotával (Arx), valamint a polgárok által lakott északi részét (Oberstadt). A külvárosok közül csak „a régi, erős fallal körülvett” Vízivárost (Aquatica, suburbium Budense), valamint a Rácvárost tartja említésre méltónak. Kiemeli a Tabán nagyszámú lakosságát, valamint, hogy az ott álló házakat mindenféle rend nélkül építik egymás mellé.13

Noha korszakunkon kívül esik, néhány szót mégis érdemes szólni Edward Wortley Montagu konstantinápolyi angol követ felesége, Lady Mary Wortley Montagu (1689-1762) városleírásáról. Mary Wortley Montagu átutazóban töltött két napot Budán, 1717 januárjában. A városból mindössze két dolgot tartott említésre méltónak: a magas Várhegyet erődítéseivel, valamint az alatta elterülő számtalan apró házból - vagy inkább kunyhóból - álló Rácvárost (Rascian town), amelynek kunyhói olyan szorosan állnak egymás mellett, mintha ódivatú „nádfedeles házak és sátrak” lennének.14

A városrészek kiépülése, utcahálózat

Számtalan tanulmány, monográfia született Buda városrészeinek 17. század végi fejlődéséről.15 Mivel a Vár és a Víziváros topográfiáját Nagy Lajos részletesen feldolgozta, így itt csak néhány mondatban utalnánk a két fő városrész viszonyaira. Újlakról 1702-ben készült átfogó összeírás, ami alapján Vass Klára rekonstruálta a városrész korabeli topográfiáját, majd az ő adatait pontosította Jankovich Miklós 1962-ben.16 A Tabánról nem készült a fentiekhez hasonló, átfogó felit CHISHULL 1747. 110-111.

12 Description of all the seats... 1704.198-200.

13 BONBARDUS 1718. 47-50.

14 A „ thatched tents ’’ kifejezést nem lehet pontosan visszaadni magyarul. Montagu egyrészt a házak sűrűségére és formájára, másrészt a tető minőségére célzott. MONTAGU 1779. [1717] 67-68.; Simon 2012.437.

15 A Várról és a Vízivárosról NAGY 1964.és 1971.; Újlakról VASS 1929. és JANKOVICH 1962.; a Tabánról SIMON 2012.

16 VASS 1929. és JANKOVICH 1962. 156.

35