Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Simon Katalin: Buda város topográfiai viszonyai és lakossága a 17-18. század fordulóján, az 1702-es összeírás - Miként látták a kortársak Budát? - A város a külföldi utazók szemével
SIMON KATALIN BUDA VÁROS TOPOGRÁFIAI VISZONYAI ÉS LAKOSSÁGA A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN, AZ 1702-ES ÖSSZEÍRÁS Miként látták a kortársak Budát? - A város a külföldi utazók szemével A töröktől visszafoglalt Buda hamar a külföldi utazók kedvenc célpontjává vált. Mégis, a 17. század végén, a 18. század elején kevés útleírás készült. Közülük a leghíresebb Tollius Jakab utrechti egyetemi tanáré (1633-1696), aki Buda sikeres visszafoglalása után egy évvel látogatta meg a várost (ekkor már második alkalommal fordult meg magyar földön). Messziről nézve impozánsnak találta a Várat nagy falaival, tornyaival, templomaival, amikor azonban közelről is megszemlélhette az épületeket, már arról tudósított, hogy mindenhol a háború nyomai látszódnak, és „nincs egyetlen ép ház sem”. Tollius három városkaput látott, amelyből az Óbuda felé néző el volt torlaszolva, a körülötte lévő falakat pedig még az ostrom alatt rombolták le, a falak előtt fasáncokkal. A Vár két oldalán helyezkedtek el a külvárosok. A királyi palotán kívül a nyugati utazók számára mindig is egzotikusnak számító, az ostromot átvészelő törökfürdőket említi még (mind a Szent Gellért-hegynél, mind az Óbuda felé lévőket), valamint a mintegy tízezer láb hosszúságúra becsült, „57 hajóból álló hidat”.1 A városban előforduló lakók között nem említ német anyanyelvűeket, azonban megjegyzi azt, hogy magyarokat nem engednek be,2 míg a Szent Gellért-hegy alatti külvárost a „rettenetes” rácok foglalták el, akiknek sem jelleméről, sem konyhájáról nem volt túl jó véleménnyel (kivéve a csinosan öltözött rác asszonyokat). Az árkok tisztításánál látott török katonákat is, akik meglehetősen lassan haladtak munkájukkal.3 Tolliusszal egy időben járt Budán Theodor Tscheming.4 Tscheming nagy és népes városként írja le az Alsó- és Felsővárosból álló5 Budát, melynek régi, pompás épületei, így az egykori királyi palota, még romjaiban is nagyszerű látványt nyújtanak. Az ostromot átvészelte néhány jellegzetes török épület is, így 1 TOLLIUS 1700. 198-200. 2 Nagy Lajos szerint itt Tollius nem írt igazat, mivel a visszafoglalást követő első évben - tehát éppen akkor, amikor a németalföldi utazó is itt járt - a jezsuiták német és magyar nyelvű ünnepi szónoklatot is tartottak. NAGY 1966. 28. 3 TOLLIUS 1700. 199-200. 4 Életútja nem ismert, útleírását Nümbergben adta ki. 5 A szövegben nem egyértelmű, hogy vajon a Vár és a többi városrész megjelölésére használja-e a két kifejezést, vagy a Vízivárosra és a Tabánra. TSCHERNING 1687. 284. 33
