Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)

Regeszták - 1702

1549. (III. 543.) Konrad Karr ezennel elismeri, hogy Götz ácsmesternek és Rocco Spatznak fáradozásaikért fejenként egy tallért kell fizetnie.

1550. (III. 543.) Ferdinand Satzinger molnár kérvényezte, hogy tizenöt évig használhassa adómentessen (frey) a malmát. A tanács az ügy ismételt kiadásáról dönt, illetre arra jut, hogy a folyó év szeptember 22-én kiadott határozatban megengedett éveket további hat esztendővel megtoldja, vagyis Satzinger tíz évre kap mentességet erre a malomra.

1551. (III. 544.) A törvényszolga Valentin Rigler egy mellényt kívánt a tanácstól, mely Sauttermeister tanácsoshoz utasítja, akitől megkapja a mellényhez szükséges dolgokat.568

1552. (III. 544.) Johann Ludwig kancelláriai írnok beadványára, melyben ajándékért folyamodott a tanácshoz, azt a választ kapja, hogy a porciókivetés körül végzett fáradozásaiért 18 forintot utalnak ki neki a városi pénztárból.

1702. november 4.

Bösinger, Sauttermeister, Wolf, Krempel, Zaunockh, W Bösinger, Wähler

1553. (III. 544.) Megparancsolják Grubanovicznak, hogy a Jaring órástól bérbe vett szobából nyolc napon belül pakoljon ki.

1554. (III. 545.) Franz Scharl kivont karddal rátámadt Sauttermeister, Zaunockh és Krempel tanácsosokra. Indokulatlanul agresszív cselekedete miatt vasra veretésre és közmunkára, valamint megkövetésre ítélik, ezután pedig nem viselhet kardot.

1555. (III. 545.) Andreas Hausrucker és Adam Prenninger különféle kereskedők és zsidók miatt fordultak a tanácshoz a szabóáruk eltávolítása érdekében. A tanács az ügyben jelentést kér az érdekeltektől.

1702. november 9.

Bösinger, Wolf Zaunockh, Krempel, W. Bösinger, Wähler

1556. (III. 545.) A zenészek (Spielleüthen),569 akik nem tartoznak a kórushoz vagy a templomi zenészek közé, az elkövetkezőkben nem hegedülhetnek a lakodalmakon és a céhes mulatságokon.

568 Sauttermeister posztókereskedelemmel foglalkozott.

569 A 18. század elején a zenészekre két szót használtak, a korabeli felfogás szerint Musicanten- nek a kottát ismerő, tanult zenészeket és a testvériségbe vagy céhbe bevett zenészeket nevezték, a Spielleüthen azoknak az összefoglaló neve, akik nem tartoztak az említett csoporthoz. A városi zenészek gyakran felléptek a vándorzenészek ellen. ISOZ 1926. 13-15.

312