Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Oross András: A Budai Kamarai Adminisztráció budai hivatalai
A Budára vonatkozó helytörténeti szakirodalom a területileg illetékes Budai Kamarai Adminisztrációban a töröktől visszafoglalt városok elnyomó hatalmát láttatta. Megfogalmazásai olykor szélsőségesen negatívak. Elég csak néhány példával utalnunk erre: „...magyarellenes, abszolutisztikus tendenciák...”-ról, a „... magyar állami függetlenséget megsemmisüléssel fenyegető, a magyar gazdasági életet még jobban gúzsba kötő, gyarmatosító politikáról...”, a „...terület katonai és gazdasági leigázásá”-ról olvashatunk.3 Az Adminisztrációnak nemcsak joga, de feladata is volt beleszólni — akárcsak a többi magyarországi kamarának - a városok igazgatási és gazdasági ügyeibe, ugyanakkor Buda és az újszerzeményi városok esetében egyúttal a város felső bírósága volt. Bár a szakirodalmi ismertetések az említett európai tendenciákat figyelmen kívül hagyták, elgondolkodtató, hogy vajon ahonnan az új budai polgárok érkeztek, ott másmilyen volt-e a városok és a kamara viszonya? Mindezek a problémák Buda esetében a szabad királyi városi rang és a különféle privilégiumok elnyerését követően csökkenek. A szakirodalomból a Budai Kamarai Adminisztrációval szemben kirajzolódó - sokszor valóban jogos - negatív kép az Adminisztráció Budán működő hivatalai bemutatásával, a korabeli bécsi udvari kamarai tanácsosi jelentések felhasználásával árnyalható. A Budai Kamarai Adminisztráció közvetlenül az Udvari Kamara irányítása alatt működött. Tevékenysége kiterjedt a töröktől visszafoglalt területek igazgatására, szerepe pedig meghatározó volt a korszak gazdasági és közigazgatási életében. Létrejötte és működése a magyar rendek és a Magyar Kamara egyik legnagyobb sérelme volt, folyamatosan követelték megszüntetését és álláspontjuk szerint törvényellenes tevékenységének befejezését. Az 1690-ig Inspekció, majd azt követően Adminisztráció rangot elnyert kamara4 illetékessége a Karánsebes, Gyula, Eger, Esztergom, Érsekújvár, Székesfehérvár, Balaton, Kanizsa és a Dráva folyó határolta területre terjedt ki. Hatásköre a visszaszerzett birtokok felügyeletére, összeírására, visszaadására, betelepítésére, a kamarai gazdálkodás minden ágának biztosítására, a jövedelmek beszedésére és felhasználására terjedt ki. Nemcsak az állami (harmincad, accissa, sójövedelem, tized bérlése), hanem a földesúri jövedelmek (kilenced, robot igénybevétele, telekkönyvi bevételek, italmérés, raktárbérlés, mészárszék stb.) kezelése is a kamarai alkalmazottak feladata volt. Az új szerv élén az adminisztrátor állt, mellette működött a számvevőség és a pénztár. A felügyelete alatt lévő hivatalok közül a századfordulóra kialakult rendszernek megfelelően a fontosabb helyeken (Eger, Szeged, Lippa, Pécs) ún. 3 NAGY 1956. 33. 4 Johann Stephan Werlein az adminisztrátori címet 1690. július 15-én kapta meg. ÖStA FHKA HFU 15. Jul. 1690 (r. Nr. 336. föl. 180-183.) 14
