Géra Eleonóra Erzsébet - Oross András - Simon Katalin: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1699-1703 - Budapest Történetének Forrásai 10. (Budapest, 2015)
Bevezető - Géra Eleonóra Erzsébet: Városi hétköznapok a századfordulón - A budai bor dicsérete
potú helyiségeket utalták ki nekik: beázott a tető, a kemence nem működött, az ajtókat, az ablakokat és a padlót javítani kellett. A közlegények ennél is rosszabb helyzetbe kerülhettek, vélhetően kritikával értelmezendő, de mégis sokat eláruló az a megállapítás, hogy csak minden tizedik katonának jutott rendes ágy.48 Több szempontból is figyelmet érdemel a tanácsülésen tárgyalt - a részleteket azonban (talán szándékosan) mellőzték - egyik beszállásolással kapcsolatos, már a korszakban is feltűnést keltő eset, ahol a katonából lett a károsult. 1702-ben Franz Kokall városi vámoshoz a kvártélymester olyan közlegényt próbált beszállásolni, aki korábban a tulajdonos szolgálatában állt és éppen a legnagyobb munka, szüret idején jutott eszébe katonának állni. A munkások általában egy évre szegődtek, a szerződés egyoldalú felmondása súlyos következményekkel járt, a gazda cserbenhagyása a legfontosabb mezőgazdasági munkák idején pedig minősített esetnek számított. Bösinger kvártélymester, miután megtudta az előzményeket, elállt a szándékától, döntését azonban felülbírálta a szállásokat intéző egyik altiszt. A polgárok különösen nagy tapintatlanságnak, sőt, egyenesen sértésként, „minden szokás ellen való dolognak” fogták fel azt, hogy a házigazdát olyan katona befogadására kötelezik, aki korábban az alkalmazottja volt, mivel új minőségében „nagy bajokat okozhat korábbi ura háztartásában”. A városiak számára érthető okokból Kokall a háza legtávolabbi sarkában, a padláson jelölte ki az említett muskétás hálóhelyét. Állítólag többször is figyelmeztették a vámost, hogy a téli hidegben költöztesse át a fiatalembert egy melegebb szobába, de ezt nem tette meg. Egy éjszaka a katonán valamiféle lázas betegség tört ki, melynek következtében a novemberi hidegben a csupasz padlóra került, mire megtalálták, a lábán súlyos, a karján és a kezén pedig könnyebb fagyási sérüléseket szenvedett. A szállásadó Kokallt gondatlansággal vádolták meg és rá terhelték a gyógyíttatás költségeit, mivel a szándékosságot nem sikerült bizonyítani.49 A budai bor dicsérete A jegyzőkönyvekből egyértelműen kiderül, hogy a budaiak ezer szállal kötődtek a szőlőműveléshez és a borhoz, a háztulajdonosok többségének volt a határban szőlője, s majd egész városrészek (pl. Tabán, Újlak) lakossága élt ebből a művelési ágból napszámosként, kapásként, vincellérként, kocsmárosként vagy kereskedőként. Budán a szőlőparcellák vásárlása bizonyult a legkedvezőbb befektetési lehetőségnek, mivel ezeket mindig gyorsabban el lehetett adni a házaknál és más ingatlanoknál, s a legmélyebb válság, a Rákóczi-szabadságharc idején 48 Lásd bővebben GÉRA 2011. 49 BFL IV.1002.b. 1702. február 13., március 2., március 27.; LásdaJk. 1371. sz. 100
