Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása II. 1256-1525 és 1867-1919 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2012)
Bevezetés. Buda, Pest és Óbuda középkori és a dualizmus kori Budapest peregrinusai
Az újkori beiratkozások esetében két személy kivételével mindig megállapítható, hogy milyen egyetemi karra iratkoztak be, vagy milyen tudományágat tanultak. A 13. táblázatban ezeket az adatokat mutatom be csökkenő sorrendben. A budapesti diákok legnagyobb része jogot tanult külföldön, arányuk közel 20%-ot tesz ki. Nagyjából fele arányban tanultak a Monarchia egyetemein és német egyetemeken. 31 jogász iratkozott be Svájcban, 17-en francia, vagy belga egyetemeken. A második legnagyobb csoportot a mérnökhallgatók alkotják, ugyancsak 20%-os képviselettel. Közülük 264-en a Monarchia tanintézeteiben találhatók, elsősorban Bécsben. 181-en Zürichben tanultak, az akkori Európa egyik legjobb műegyetemén. A legtöbben, 445-en már a német műszaki egyetemekre, illetve a felsőfokú ipari technikumokba iratkoztak be, mivel a német iparfejlődés ide vonzotta a legjobb szakembereket. A sorban harmadik helyen a bölcsészhallgatók állnak 12%-os aránnyal, azonban közöttük lehetnek olyanok, akik természettudományokat tanultak, mert ez az anyakönyvi adatokból nem mindig derül ki. A bölcsészek közül csak 166-an tanultak a Monarchia egyetemein, sokan voltak részképzésen, vagy valamilyen tanfolyamon Angliában, kevesebben Franciaországban és 210-en Németországban. A budapesti diákok 9%-a orvostudományokat tanult külföldön. Közülük 210- en a Monarchia tanintézeteiben, döntő többségükben Bécsben tanultak. 150-en iratkoztak be német egyetemek orvosi karaira, s jóval kevesebben jutottak el Svájcba, Franciaországba és Angliába. Ötödik helyen állnak a zenei ismereteket tanulók, feltűnően magas, 7%-os részesedéssel. 80%-uk Bécsben tanult, ahol igen sok magyar fordult meg. Ha valamennyi művészeti ágat, így a képzőművészetet, az iparművészetet és a zenei ismereteket együttesen nézzük, akkor ezeket összesen 635-en tanulták. Ők adják tehát a külföldön tanulók csaknem 14%-át, ami rendkívül magas arány, háromszorosa a 19. századi német peregrináció hasonló adatának. Kereskedelmi, közgazdasági ismereteket a századforduló körül létrejövő bécsi és német kereskedelmi akadémiákon tanultak a hallgatók. Összességében csak 5,5%-os a képviseletük, de ha csak a századforduló utáni adatokat nézzük, akkor ez az arány eléri a 12%-ot. E hallgatók többsége a német akadémiákat választotta. Agrártudományokat, erdészetet és állatorvosi ismereteket együttesen a budapesti diákok közül összesen 238-an tanultak, ez a peregrinusok 5,2%-a. A peregrinusok fakultások és szakmák szerinti megoszlása 36
