Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása II. 1256-1525 és 1867-1919 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2012)

Bevezetés. Buda, Pest és Óbuda középkori és a dualizmus kori Budapest peregrinusai

Nemzetiség

Beiratkozások

Százalék az ismert adatokból

francia

12

0,26

lengyel

11

0,24

angol

6

0,13

örmény

4

0,08

görög

2

0,04

Összes ismert adat

4523

100

Nincs adat

55

1,20

Összesen

4578

100

A táblázat adataiból egy sokszínű, de magyarosodó nagyváros képe bontakozik ki a dualizmus korában. A feltehetően egyértelműen magyar peregrinusok száma csupán 40% körül van, de mint ezt a következő táblázatban kimutatom, ha ezekhez hozzászámítjuk az elmagyarosodó budapesti német és zsidó diákokat, akkor számuk eléri a 64%-ot. A budapesti zsidóság éppen e korszakban kiemelt érdeklődést tanúsított a külföldi tanulmányok iránt. A dualizmus elején főleg Bécs, a századforduló után főleg Németország volt fő úti céljuk. 30%-os részesedésük a budapesti peregrinációban messze meghaladja az országos átlagot is.6 A budapesti németség is jelentős részét, több mint egynegyedét adta a diákoknak. Rajtuk kívül a budapesti cseh és szlovák közösség küldött több diákot külföldre, bár ezek

6 A hazai zsidóság iskolázásának és asszimilációjának óriási az irodalma. Itt elsősorban a téma kiváló szakértője, Karády Viktor egyik idevágó írását említem: Karády Viktor: Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon (1867-1945). Budapest, 1997. Lásd még: Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Budapest, 1992. 147-182, és Szögi László: Magyarországi zsidó egyetemi hallgatók a német nyelvterület egyetemein és főiskoláin ( 1789—1919) = Az Egyetemi Könyvtár évkönyvei X. Bp. 2011. 107-118, rövidebben: 1100 éves együttélés a magyar és magyarországi zsidóság a haza és a fejlődés szolgálatában. (Szerk.: Püspöki Nagy Péter) Budapest, 2001. 160-168.

32