Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása II. 1256-1525 és 1867-1919 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2012)

Bevezetés. Buda, Pest és Óbuda középkori és a dualizmus kori Budapest peregrinusai

részben azért, mert az orvostanhallgatók beiratkozását korlátozták, részben pedig azért, mert egyre nagyobb lett az érdeklődés a német egyetemek iránt. Második helyen érdekes módon a Bécsi Zeneakadémia, illetve elődje áll, amelyre tömegével iratkoztak be fővárosi születésű hölgyek. A 265 beiratkozóból 171 volt nő. Harmadik helyen, azonos számú beiratkozóval a Bécsi Műegyetem, illetve a Bécsújhelyi Katonai Akadémia áll. Közülük a Műegyetemen a századforduló után már nagyon kevés a magyar beiratkozó, mert a budapesti Műegyetem oktatása már felzárkózott az európai élvonalhoz. A katonai tanulmányokat pedig nem lehet klasszikus értelemben peregrinációnak tekinteni, hiszen ez a közös hadsereg tisztképző intézete volt. A többi tanintézetbe a dualizmus idején már száznál kevesebb budapesti hallgató iratkozott be, vagyis kimondható, hogy Bécs és a Monarchia egyetemeinek budapesti hallgatókra gyakorolt vonzereje a dualizmus végére már határozottan csökkent.

Németországban összesen 1790 beiratkozást rögzítettünk, ami a beiratkozok közel 40%-a. Összesen 41 tanintézetben fordultak meg a dualizmus idején budapesti diákok és itt éppen ellenkező a tendencia ahhoz képest, amit a Monarchia egyetemeinél tapasztaltunk. A századforduló utáni másfél évtizedben többen iratkoznak be Németországban, mint előtte három évtized alatt. Láthatólag erősen megnövekedett a gyorsan fejlődő német egyetemek és szakfőiskolák vonzereje. Elsősorban az akkori Európa leghíresebb egyeteme, a berlini rendelkezett hatalmas vonzerővel, de Lipcse, München és Halle iránt is jelentős érdeklődés mutatkozott meg, miközben az egykori, magyar szempontból hagyományos célegyetemek iránt csökkent az érdeklődés.

Európa többi országában további 34 tanintézetben fordultak még meg budapesti diákok. Mint az 5. táblázatban látható, közülük három országban volt nagyobb számban budapesti születésű diák. Svájcban 8 egyetemen és főiskolán, közülük kimagaslóan sokan a Zürichi Műegyetemen, de ők is inkább a dualizmus első felében. Angliában és Skóciában szintén nyolc városban fordultak meg budapestiek, ez azonban több intézetet jelent, hiszen Londonban rendkívül változatos azon intézetek sora, ahol magyar diákok előfordultak.5 Mint korábban jeleztem, franciaországi adataink jelenleg csak a magyarországi forrásokból állnak rendelkezésre, így ezek a helyszíni kutatás során még nyílván bővülni fognak. Ismereteink szerint elsősorban a századforduló után növekedett meg a

5 Az angol, skót adatokat Sárközi Gabriella engedélyével, az ő kutatásai alapján közlöm. A közeljövőben önálló adattárban kívánjuk megjelentetni Sárközi Gabriella Nagy Britanniában 1789-1918 között tanult magyarországi diákokra vonatkozó gyűjtését.

22