Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)

Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban

A kötetben tárgyalt időszak legfontosabb vallási eseménye a Szentháromság-szobor felállítása volt a budai Várban. Buda lakói még az 1692-ben kitört járvány idején fogadalmat tettek, ha megmenekülnek, szobrot állíttatnak a Szentháromság tiszteletére a Nagyboldogasszony-templom előtti téren, ahol minden hónap első vasárnapján Szentháromság-litániát mondatnak. Bár a város tanácsa már korábban egyezségre jutott Antonio Fereti kőfaragóval, az alapkő letételére csak 1700-ban került sor Széchényi Pál kalocsai érsek jelenlétében. Az oszlop és a szobrok elkészítésének költségeire az uralkodó családja 350 forintot ajánlott fel, de az esztergomi érsek és a Budán élő állami tisztségviselők, s a városlakók is adományoztak különböző összegeket e célra.175 A városi tanács a gyalázkodókra és a káromkodókra külön pénzbírságot rótt ki, amelyet a Szentháromság-oszlop javára fordítottak. Annak ellenére, hogy az oszlop és a szobor 1706-ra még nem készült el teljesen, mégis sor került ünnepélyes felavatására a lakosság jelenlétében.176 Az oszlopot az 1710-ben pusztító pestis idején túl kicsinek és szegényesnek találták, ezért Újlakra helyezték át.177

175 Némethy 1876. 146-147.

176 1707-ben végül a telekkönyvi bevételekből fedezték a szobor befejezésének költségeit ( 176 forint). Jk. 821. sz.; BFL IV.1009.i. Telekkönyvi számadások. 1707.

177 Némethy 1876. 147.

41