Géra Eleonóra Erzsébet: Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái 1704-1707 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2009)

Buda városa a 18. század elején - Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704–1707 közötti időszakban

A kialakult pénztári hiányt a város különböző eszközökkel próbálta mérsékelni. Az adott viszonyok közepette még a kölcsönfelvétel is nehézségekbe ütközött, ezért különböző jogcímeken rendkívüli adók kivetésére, az alkalmazottak fizetésének elhalasztására, ígéretek osztogatására, s hasonló túlélési taktikák alkalmazására kényszerültek. 1705-ben például a vízivárosi városi alkalmazottak bérére és egy sürgető kölcsön törlesztésére róttak ki a városrészre rendkívüli adót.140 1706 telén a pénzhiány orvoslására a tanács fontolóra vette, hogy a közfelháborodást kiváltó újabb adóteher bevezetése helyett, inkább a hároméves rendkívüli telekadó alapján szednek be pénzt, mégpedig a Kamarai Adminisztráció idejében szokásos összeg felét.141 Szűkös anyagi helyzetében a város vezetősége minden lehetséges szabad összeget felhasznált. így a későbbi visszatérítés ígéretével önhatalmúlag igénybe vették a letétbe helyezett hagyatékokat-pl. a többször említett 900 forint összegű Pabst-hagyatékot-, de az árvák vagyonát sem kímélték, ha a szükség úgy hozta. A Triller-árvák vagyonát gyakorlatilag állandóan forgatták, hol a szüret költségeit előlegezték meg, hol egy szőlő műveltetési költségeit fedezték belőle.142 143 Az alkalmazottak jelentős részének járandósága pénzbeli juttatásból, élelmiszerekből és szállásból tevődött össze. A háborús zsúfoltságra tekintettel ezekben az években szállást csak a legritkább esetben biztosítottak, s az élelmiszer-járandóság fejében legtöbbször bort utaltak ki.14j A városi alkalmazottak többsége általában nagy késéssel kapta meg a bérét, sok esetben akkor sem pénzben, hanem borban. Fizetésemelésekről születtek ugyan tanácsi határozatok, de azzal a kikötéssel, hogy az emelést majd a békeidőkben folyósítják visszamenőleg. A tanács újabb bevételi forrás reményében akár a saját polgárai megélhetését is veszélyeztető, a céhprivilégiumokat sértő rendelkezésektől sem riadt vissza. Ilyen pénzszerző akciónak tekinthető a már többször említett, Budára menekült rác iparosok-kereskedők működésének engedélyezése, ha fizetnek.

Nagyobb középítkezésekre, fejlesztésekre a háborús időkben nem kerülhetett sor. A Szentháromság-oszlop144 és a városháza épületére jelentősebb összeget áldoztak. A városházára fordított pénz nagyobb részéből az új Telekkönyvi Hivatal számára alakítottak ki egy irodahelyiséget.145 A városi bérlemények állapotáról a források nem árulnak el sokat, csupán az egyik mészárszékről tudjuk, hogy a szemlén dü- ledezőnek minősítették.146 Mindenképpen szükség lett volna új mészárszékekre, az építkezésről tanácsi határozat született. A két új mészárszék megépíttetésére a vízi140 Jk. 244. sz.

141 Jk. 1059. sz.

142 Jk. 149. sz., 246. sz., 633. sz.

143 Jk. 250. sz., 253. sz., 285. sz.. 290. sz., 326. sz., 493. sz., 624. sz.

144 Az oszlop építéséről részletesebben az utolsó fejezet nyújt tájékoztatást. Az avatás idejére az oszlop és az emlékmű még nem készült el teljesen, ezért ideiglenes talapzatra állították. Jk. 821. sz.

145 BFL IV. 1009.i. Telekkönyvi számadások 1707.

146 Jk. 701. sz.

35