Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004)
Előszó
Előszó Az elmúlt tíz évben jelentős energiát fordítottam az újkori külföldi magyar egyetemjárás adatainak összegyűjtésére. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítványaimmal folyamatosan végezzük, elsősorban a külföldi egyetemi levéltárak magyar szempontból eddig még nem kutatott forrásanyagának feltárásával, az 1526 és 1919 közötti magyarországi peregrináció adattárának készítését. A kutatás eredményeit az ELTE Levéltárában a “Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban” című sorozatban publikáljuk. E forráskiadvány sorozatnak immár 11 kötete látott napvilágot és további 6 készítése van folyamatban. Kezdeti szándékunk az volt, hogy elsősorban az 1789 és 1919 közötti, tehát az úgynevezett hosszú ^.század külföldi egyetemjárását tárjuk fel, mivel e korszak adatai szinte teljesen ismeretlenek voltak. Az elmúlt évtizedben e szándékunk csaknem teljesen megvalósult, csupán a bécsi tanintézetek 1867 és 1890 közötti magyarországi hallgatóinak adatait kell még összegyűjtenünk, valamint Grácban és néhány kisebb monarchiabeli tanintézet levéltári anyagában kell még kutatásokat folytatnunk. Ezzel egy időben azonban megkezdtük a korábbi, 1526 és 1789 közötti időszak peregrinációjának feltárását. E korszakról az elmúlt évszázadokban már több közlemény jelent meg, de ha ezeket az eredeti forrásokkal összevetjük, akkor gyakr an derül ki, hogy a korábbi közlések hiányosak, hibásak, illetve számos intézményről hiányzanak. Ezért kell aprólékosan átnéznünk a szerencsére egyre több új matrikula-kiadást, illetve sok esetben itt is az eredeti levéltári forrásokat. Az eltelt években az európai egyetemi levéltárak hosszú sorával alakítottunk ki jó szakmai kapcsolatokat és be kell vallanunk, hogy sokszor tapasztalt szakmai segítségük nélkül a különböző adattárakat nem tudtuk volna elkészíteni. Az eddigi kutatások során a 19. századi adattárakban mindig kiemelt figyelmet kellett fordítani Budapest régiójára, azaz a Budáról, Pestről, vagy Óbudáról külföldre induló hallgatókra. A mai főváros különleges fontossága a peregrinációban is megmutatkozott, s éppen ez a tény indokolta, hogy az eddigi országos kutatás eredményeiből külön összeállítást készítsünk. Örömmel tettem eleget Budapest Főváros Levéltára ezen felkérésének, mert a város jelentősége e vizsgálatot indokolttá teszi. A kutatás mai állapotában először arra gondoltam, hogy csak az 1789 és 1867 közötti időszakot mutatom be, mivel e korszakra már gyakorlatilag teljes adatsorral rendelkezem. Időközben azonban kollégáim és tanítványaim most folyó 7
