Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004)

A források közlésének módja

A források közlésének módja

Az adattár megszerkesztésénél fő szempontjaink közé tartozott, hogy olyan könyvet adjunk a kutatók és olvasók kezébe, mely könnyen kezelhető és áttekinthető, ezért nem tartalmazza teljességgel az anyakönyvekben található adatokat és az adatok jó részének betű szerinti közlésétől is eltekintettünk. Azonos típusú adatokat igyekeztünk minden egyes hallgatóról összegyűjteni, és csak ott ragaszkodtunk az eredeti, betű szerinti formához, ahol ez nem volt értelemzavaró.

A levéltári kutatás során a hallgatókról az alábbi adatokat gyűjtöttük:

1. Név, névvariációk, esetlegesen előnevek

2. A születési vagy származási hely

3. A szülő illetve gyám foglalkozása, társadalmi rangja

4. Vallási hovatartozás

5. Anyanyelv

6. A beiratkozás ideje

7. Az intézményből való távozás időpontja

8. A fakultás vagy szak, melyre a hallgató beiratkozott

9. A hallgató által korábban látogatott oktatási intézmény

10. Ösztöndíj

11. A származási helytől különböző lakóhely

Számos adat a bejegyzés hiánya illetve a rossz olvasat miatt a levéltári forrásanyagból nem volt kideríthető.

Az adattár szerkezeti felépítése

1—55-ig az egyes felsőoktatási intézmények szerint, a beiratkozás sorrendjében, betű szerinti formában közöljük az egyes hallgatók nevét. A családi nevet adjuk meg először, utána a keresztnév (keresztnevek) következik, mindkét esetben feltüntetjük az esetleges névváltozatokat is. A forrásban rövidített keresztnevet zárójelben kiegészítjük. Harmadik helyen szerepelnek a címek és a nemesi előnevek.

A hallgatók életkorát vagy a születés pontos dátumával, vagy számmal kiírva adjuk meg, aszerint, ahogyan az anyakönyvekben szerepelt.

33