Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004)

Bevezetés

magyarok itt is enyhe többségben vannak a németekhez képest. Szakválasztásukban átlagosnál nagyobb a jogtudomány iránti érdeklődés, feltűnő az orvosi és mérnöki pálya iránti csekély érdeklődés, viszont heten mezőgazdaságtant tanultak külföldön. A nemesi előnévvel rendelkezők száma a fenti adatnál jóval nagyobb, 238 beiratkozót érint, azonban a társadalmi réteghez való tartozásnál nem ezt, hanem az apa foglalkozását vettük figyelembe.

Főtisztviselői családból kevesen, magyarok és németek egyenlő arányban küldték gyermekeiket külföldre. Közülük többen csak az egyetemi gimnázium hallgatói között szerepelnek, s sokan választották a katonai pályát is. A művész családból származók több mint fele ugyancsak művészi pályára ment, e családok többsége még német volt. Reál-értelmiségi famíliákból még nagyon kevesen szánnaznak, hiszen éppen korszakunkban alakulnak ki az elsőgenerációs budapesti műszaki értelmiségi családok. Egyházi pályához kapcsolódó családokból származók alig vannak adattárunkban, ami a protestáns vallásúak alacsony számából is következik.

26