Szögi László: Budai, pesti és óbudai diákok külföldi egyetemjárása I. 1526-1867 - Budapest Történetének Forrásai (Budapest, 2004)
Bevezetés
tanintézetei - elsősorban a német kereskedelmi főiskolák - külföldön is csak később nyitották meg kapuikat. Az 5. és 6. táblázatokban korszakonként mutatjuk be az egyes intézmények látogatottságát a budapesti hallgatók szemszögéből, külön tárgyalva a Habsburg birodalom tanintézeteit és külön az egyéb országok egyetemeit és főiskoláit. A 18. század első felében újra kezdődő peregrináció több mint fele Bécsbe irányult, az egyetemre és az akkor megalakult Képzőművészeti Akadémiára. Ezen kívül Grác és Olmütz jezsuita irányítás alatt álló egyetemeire iratkoztak be még néhányan. A német egyetemeken megjelenő 5 beiratkozó közül kettő bizonnyal katolikus volt, hiszen Dillingenben és Ingolstadtban immatrikulált. A korszak Magyar- országon is igen népszerű protestáns egyetemein viszont gyakorlatilag nincs budai, vagy pesti hallgató, mindössze egy hallei és két wittenbergi beiratkozót ismerünk. A század második felében Bécs túlsúlya csak növekszik, a peregrinusok fele a Bécsi Egyetemre tart, de sokan tanulnak képzőművészetet és hadmérnöki ismereteket is a császárvárosban. Németországba e korszakban is csak elvétve jutottak el budapesti diákok, a kilenc beiratkozót hét intézményben találjuk, mindössze Lipcsében és Wittenbergben van 2-2 pesti diák. A 19. század első negyedére esnek a napóleoni háborúk, majd 1819-ben a Szent Szövetség hivatalosan is tiltotta a birodalmak határain kívüli tanulást, így érthető, hogy a számban növekvő peregrináció szinte kizárólag a birodalom tanintézeteibe irányult. Ezen belül a Bécsi Egyetem aránya 47%-ra csökkent, de még mindig jelentős maradt. Új intézményként lépett a képbe az 1815-ben megnyílt Bécsi Politechnikum, s erőteljesen növekedett a Bécsben tanuló művészek és hadmérnökök száma. Megjelentek a budapesti diákok - elsősorban zsidó hallgatók - Prága tanintézeteiben, s Lembergben is találunk már budapestieket. A német egyetemeken e negyedszázadban csupán hat budapesti beiratkozót ismerünk. A század második negyedében óriási változásokat lehet tapasztalni, s azt mondhatjuk a hazai felsőoktatási és művelődéspolitikai tendenciák éppen a budapesti peregrináció adataiból is kitűnően nyomon követhetők. Az előző időszakhoz képest duplájára növő külföldi egyetemjárásban nagy fordulat tapasztalható. Először fordul elő, hogy a Bécsi Egyetem nem áll az első helyen a cél intézmények között, mert megelőzi a Bécsi Politechnikumba beiratkozó budapesti diákok hatalmas száma. A tendencia ugyan országosan is igaz a korszakra, de ilyen egyértelmű módon csak Pest és Buda esetében állapítható meg. A budapestiek valóban olyan ismereteket mentek tanulni külföldre, amelyeket egyetemi fokon itthon nem lehetett elsajá17
