Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

Bevezetés

Tóth József, Pest megye királyi tanfelügyelőjének a színrelépésével az oktatásban is gyökeres változások történtek.

58 Az oktatás színvonalának emelésére Budafokon 1904-ben polgári iskolát létesítettek, Nagytétényben azonban erre csak 1925-ben került sor. A közigazgatásban szintén komoly változások mentek végbe a 19. század utolsó negyedétől kezdődően. Tétény 1873-ban közigazgatási tekintetben módosult azáltal, hogy a község egy része Kleinteting (Kistétény) néven kiszakadt az anyatelepülésből és 614 lakossal önálló községgé szerveződött. Megkülönböztetésül ekkortól használja az anyatelepülés a Nagy-Tétény, később Nagytétény elnevezést. Promontor 1886-ban változtatta nevét Budafokra. Kistétény község 1915-ben újra módosította a nevét, ezúttal Budatétényre. Promontor-Budafok és a két Tétény működését, életét a korszak községi törvényei

59 határozták meg. Ezek alapján állították fel képviselőtestületüket (felerészben a választottakból, felerészben a legtöbb adót fizető lakosokból), választották meg községi előjáróikat (a bírót, a szakképzett jegyzőt, jegyzőket stb). A törvények határozták meg a községek besorolását a megyei keretbe. Mindkét település Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi alsó járásához tartozott egészen a századfordulóig, amikor átkerültek a biai járáshoz, innen 1922-ben a központi járásba sorolták át a községeket. Az újabb változást csak Budafok várossá válása jelentette 1926-ban. 1934-től pedig a két Tétény került át a budakörnyéki járásba.

60 Budafok képviselőtestülete már a 20. század elején foglalkozott a várossá válás gondolatával, ám a feltételek még nem voltak ehhez adottak. Közel két évtizedes küzdelem után, 1926-ban végre megkapta Budafok a belügyminiszteri engedélyt a várossá váláshoz,

61 sőt az 1929. évi XXX. törvény

62 értelmében pedig megyei jogú várossá alakult. Budafok ebben az időben már a dél-budai régió vezető települése volt. Egykori borászati múltjának, hatalmas fennmaradt pincerendszerének, a kiváló közúti, vasúti és vízi úti kapcsolatoknak, valamint a főváros közelségének köszönhetően az ország borkereskedelmi központja lett. A számos borászati egység mellett a két nagy pezsgőgyár (Törley, Francois) pedig már mind az öt világrészbe 58 Lásd a 39. és 49. számú dokumentumokat. 59 Az 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről és az 1886. évi XXII. törvénycikk a községekről. 60 Lásd az adattárban a statisztikai összefoglalást. 61 Lásd a 75. és 76. számú dokumentumokat. 62 Az 1929. évi XXX. törvénycikk a közigazgatás rendezéséről. 40