Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

Bevezetés

összeget szavazott meg a testület. A megvalósítás három éven keresztül húzódott, és végül 1898-ra elkészült Varga József kivitelezésében a budafoki vízmű. Az ünnepélyes átadásra 1899. október 5-én került sor.

48 A vízvezetéki hálózatot fokozatosan tovább bővítették, és egyre több utcát csatoltak be a rendszerbe, mind nagyobb területet láttak el jó minőségű ivóvízzel. Varga József vízműve 1902. szeptember 23-ig részvénytársasági formában látta el a vízszolgáltatást, amikor is Budafok község megvásárolta a teljes vízművet és hálózatot 325.000 koronáért.

49 A költségeknek eleinte csak egy részét, 1909-től azonban már a teljes egészét a lakosságra hárították. A magas árak miatt előfordult, hogy még a község tehetősebb lakosai is kérvényezték vízdíjuk mérséklését.

50 A közművek közül a legrosszabb helyzetben a községi csatornák voltak. Budafoknak két természetes vízlevezetője közül az egyik a Péter Pál utcai árok, a másik a Hosszúréti árok volt. Mindkettő állandó bűzt és fertőzésveszélyt árasztva szűrés nélkül torkollott a Dunába.

51 A csatornaépítés Budafokon későn, csak 1900-ban kezdődött meg, és rendkívül lassan is haladt. A valóban komoly munkálatok 1910-től kezdődtek meg. Erre az időre azonban a talajvíz mellett a község ivóvíztartalékának a minősége is leromlott. 1911 -tői egyre több alkalommal panaszolták a víz szennyezettségét. 1912-ben új kút és szivattyútelep létesítésébe kezdett Budafok. Az új kutat eleve nagyobb igények kielégítésére tervezték. A bővítési munkálatok 1914-re fejeződtek be.

52 1928-ban fontos hálózatbővítésre került sor, amikor a nagytétényi Baross Gábor telepet is ellátták vízzel. 1929-ben új üzemépületet létesítettek és a vízmű nevét Budafok megyei Város Vízművére változtaták. A második világháború során bombatalálat érte a gépházat és több helyen teljesen tönkrement az utcai közcső. A szovjet városparancsnokság segítségével a vízmüvet először a légoltalmi szervezet nyersolajmotorjával működtették, majd egy megjavított áramfejlesztő szolgáltatta az energiát. Később a szénnel történő üzemeltetésre tértek át. A károk gyors helyre48 Tétény-Promontor. Szerk: Joó Ernő - Tóth Gábor. Budapest, 1987. 255. p. 49 BFL V. 171. a. Budafok nagyközség képviselőtestületijegyzőkönyvei. 3. kötet, 121-125. p. 50 Lásd a 50. számú dokumentumot. 51 Lásd a 29. számú dokumentumot. 52 Budafok-Tétény Millenniumi Album. Szerk.: Garbóczi László - Kanyó Ferenc Száray Miklós. Budapest, 2001. 147-148. p. 38