Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

ADATTÁR - Statisztikai adatok

Statisztikai adatok A számokat, adatsorokat tartalmazó táblázatok előtt álljon itt néhány idézet Galgóczy Károlynak a 19. század 70-es éveit leíró statisztikai munkájából. „Promontór, az új időben magyarul Budafok kevés magyarral. Tóttal s olasszal vegyült német nagy község, Budától 1 mfdre a fehérvári államútban, a déli vaspálya mellett, a Duna-parton, saját posta, távírda, vasút és gőzhajó-állomással." „Tétény magyar-német falu, a fehérvári államútban, Budától két mfd, közel a Dunához, Fehérmegye szélén, szőlőhegyek által körített téres síkságon, posta-hivatallal, távírda- s vasút-állomással. Sőt ugyanitt néha a gőzhajó is állomást tart." Kistétényről pedig: „A község belrendezettségére nézve szétszórt házakból álló, utsza nélküli hegyközséget képez; hegyes, völgyes határa, mely Tétény, Promontór és Török-Bálint közt terül, egészen szőlőhegy, szerteszéjel csinos présházakkal s nyaralókkal lepve [...]"

204 A kerület egykor önálló települései lakosságának demográfiai, foglalkozási helyzetét az 1869-től tízévenként, a Statisztikai Hivatal által végrehajtott népszámlálások segítségével mutatjuk be. Az egyes népszámlálások különböző részletezettségben, mélységben publikált adatait néhány táblázatban foglaltuk össze jelezve az adatfelvételek eltérő módját, valamint az általunk végzett összevonásokat. A rendelkezésre álló adatokból teljes idősor felállítása 1900-1941 között lehetséges, azonban további (esetlegesen előforduló) adatokat is beemeltünk a táblázatokba, illetve közlünk ilyeneket a pontosabb statisztikai tájékoztatás érdekében. A táblázatokban a három település adatait külön-külön és együttesen is közöljük, így a mai kerület adatsorai is rendelkezésre állnak. 204 Galgóczy, 1877. 40., 43^14. p. 327