Dokumentumok Budafok-Tétény történetéhez 1731-1950 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Budafok-Tétény (Budapest, 2002)

DOKUMENTUMOK

nek a kivetése is csak egyes ingatlan-tulajdonosokat érintene nálunk, akiknek a Rövid-, Hosszú és az Erdő dűlőben van ingatlanuk. Telekfelmérési díj. Ezt a díjat minden ingatlan-tulajdonos a telek területe után fizeti n.ölenként minimális összegben. Ez a díj Budatétény községet egyáltalában nem érintené, mert ezt a város területének felméréséből kifolyólag felmerült költség megtérítése címen vetik ki. Rendőrségi pótdíj tekintetében a községet az egyesítéssel kapcsolatban külön teher egyáltalában nem terhelné, mert az a rendes háztartás keretében beállított összegben nyer fedezetet. Megemlítendő körülmény még az is, hogy az egyesítéssel kapcsolatban a vízdíj 50%-kal, a villanydíj pedig 20%-kal lenne olcsóbb, mely háztartásonként tekintélyes megtakarítást jelent. Az egyesítéssel kapcsolatban mindazok az ügyek, melyek eddig az első fokú hatóság, tehát a főszolgabírói hatáskörbe tartoznak, azt a város polgármestere látja el, tehát a feleknek nem kell Budapestre bejárniuk, miáltal nemcsak időt, de költségeket takarítanak meg és gyorsabb elintézést nyernek az ügyek. A tárgyalás eredményeként Budafok megyei város átvenné Budatétény községet minden feltétel nélkül, úgy, ahogyan áll a község, összes terheivel együtt. Meghagyná a község nevét, mint lakott helyet, maga a község külön szavazókört képezne, a budatétényi adóalapokat meghagyná, mert a háztartását az 1935. évre megállapított 49%-os pótadóval az egyesítés révén is el tudná látni. Tehát az egyesítés révén Budatétény község lakói az előre látható 115%-os pótadó helyett 49%-os pótadót fognának fizetni. A pótadó emelkedésétől sem kell tartani, mert Budafok megyei város állandó beruházásai dacára a várossá alakulása óta állandóan 48-50%) közti pótadóval tudja összes szükségleteit fedezni. Átveszi a tisztviselőket, kézbesítő szolgát és a szülésznőt is. Mindezek alapján az elöljáróság a következő javaslatot terjeszti a képviselőtestület elé: Miután a község anyagilag teljesen összeroppant, s a gazdasági viszonyok sem várható, sőt a Község háztartási bevételének rohamos csökkenésével a háztartási egyensúly csak az adózó polgárok anyagi erejének oly nagyfokú megterheltetésével volna helyreállítható, mely az ő anyagi összeroppanásukat idézné elő, s kizártnak látszik az, hogy oly mérvű állandó segélyben részesíti a vármegye, vagy a Belügyminisztérium a községet, melynek segélyével létfenntartását átmenetileg is 242