Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

A budai (pestmegyei) I. nemzetőrzászlóalj levelezőkönyve 1848. június 16.-november 27.

Egyszersmind van szerencsém jelenteni, miszerint Buda városának hatóságával egyetértőleg az anélkül is üres Kreipl, Verther, Aszalay, Tabán és sárosfördői ka­szárnyák becsukattak, 164 a kulcsok a hatóságnál s az illető kaszárnyák háztulajdo­nosainál le vannak téve, s így ezen említett helyeken őr többé nem fog létezni. Végre nem mellőzhetem hallgatással, hogy egyetlen egy lovas cirkáló őrcsapa­tot sem találtam elő sem Pesten, sem Budán. Különösen pedig meg kell jegyeznem, hogy Budán saját zászlóaljam őrtanyáit számtalanszor az éj minden óráiban meg­vizsgálván, lovas cirkáló őröket még sohasem láttam, s áltáljában kívánatos volna, hogy a gyalogság tisztjeinek felügyelési terhe könnyebbítése okáért a budai lovas­sági tisztek is tennének ebbéli szolgálatot. 48. A BUDAPESTI NEMZETŐRSÉG FŐPARANCSNOKÁNAK. Az Országos Nemzetőrségi Haditanácsnak augusztus 22-én költ 546. számú, s Ezredes Úr által visszavárólag vélem közlött, s./. alatt tisztelettel ide visszacsatolt abbéli határozata: miszerint né­kem, mint egyes önkéntesnek a táborba menésre az engedelem megtagadtatik, 165 nagy lelki szomorúságomra szolgált, minthogy én a hivatalos „Közlöny" útján közhírré tettem, hogy rövid napok múlva, mint önkéntes táborba megyek. Nem is késtem volna oly soká azon komoly elhatározásommal e fent dicsért Ta­nácsnak azonnal bejelenteni, mely szerint készebb vagyok őrnagyi állásomról le­mondani, semhogy a közönség előtt lekötött szavamat be ne váltsam, ha Ezredes Úrnak szóbeli becses nyilatkozata, mely szerint ugyanazon hivatalos lapban fog a közönséggel tudatni, hogy nem önszándekomból maradok hon, hanem a szolgálat érdeke kívánván, hogy csekély személyem 3 budapesti őrnagy távolléte 166 miatt helyben maradjon, aggodalmamat el nem oszlatja. 164 Lásd: IV. zab" 1. század 49-1848. 165 Közlöny, 1848. augusztus 28., 8. sz.: Baldacci rendelete szerint Kiss Miklós nem szállhat táborba, mert a pest-budai nemzetőri zászlóaljak még mindig alakúlóban(!) vannak. 166 A három közül az első Piller János őrnagy a II. zászlóalj parancsnoka, s aki augusz­tus közepén miniszteri rendelet meghagyásából utazott el, lásd: IV. zalj 1. század 45-1848.; a második Földváry Lajos, a III. zászlóalj parancsnoka, ö augusztus 1-vel indult önkénteseivel a verbászi táborba; a hannadik Nagysándor József, a VI. zász­lóalj parancsnoka. Lásd: Függelék 1. 63

Next

/
Thumbnails
Contents