Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

Bevezető

Fennmaradt - szerencsére - a budai nemzetőrség I. zászlóaljának irattára, amelyet a Magyar Országos Levéltár őriz a Mohács utáni gyűjteményben (R szekció, Burián-féle iratok) RÍ6 sz. alatt. 1849-ben, a cs. kir. csapatok bevonulása után, szeptember 18-án Sardagna cs. k. katonai városparancsnok elismervényt állított ki a „Kiss-féle iratok", azaz a budai (pestmegyei) I. nemzetőrzászlóalj irattárának átvételéről. Az anyag több, mint hatvan év elteltével, 1916. március 1-én Burián László

94 ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeumba, innen pedig a Magyar Országos Levéltárba. Itt kutathatunk továbbá a budapesti nemzetőrségi főparancsnokság intézkedéseire, a nemzetőrség tisztjeinek kinevezésére vonatkozóan: az 1848^19-es minisztériumok Levéltárában (H szekció). A budapesti nemzetőrség hadbíróság elé állított tisztjeire a Hadtörténeti Levéltár - Kriegsgericht zu Pest iratanyaga - őriz adatokat. Kötetünk tartalmazza tehát a pest-budai nemzetőrség - általunk ismert összes fennmaradt - parancs- és levelezőkönyvét. A budai I. zászlóalj iktatókönyvének esetében a részleges közlés mellett döntöttünk, mert az iktatókönyv az egyetlen, jóllehet szűkszavú, forrás a budai nemzetőrség 1848. decemberi és 1849. május végi-júniusi rövid működésére. Ugyanakkor a tartalmi ismétlések elkerülése végett az 1848 júniusától vezetett iktatókönyvet csak október 12-től közlik teljes terjedelmében.

95 Ugyanígy jártunk el a pesti nemzetőrség 1849-es tevékenységére vonatkozó két dokumentum esetében is: csak a IV. zászlóalj 1. századáé kerül teljes egészében közlésre, míg az V. zászlóaljé 1849. június 3-tól csak a zászlóalj szolgálattételére vonatkozó bejegyzéseket tartalmazza. Úgy véljük, ezzel a megoldással is teljes marad a pesti nemzetőrség 1849-es tevékenységét bemutató kép. Indokoltnak tartjuk viszont közölni mindazon - fennmaradt - nemzetőri névsorokat, amelyeket a Budapesti Nemzetőri Főparancsnokság felállításakörüli időben vagy utána állítottak össze. Ezek a névsorok ugyanis kiegészítik, gazdagítják a parancs-, levelező- és iktatókönyvek tartalmát, jóllehet csak azokat tesszük közzé, Kilétét nem sikerült felderíteni. A szerk. A három, itt közölt budai forrás nem igazán felel meg e „műfaj" klasszikus szabályainak: a levelezőkönyv egyes bejegyzései arra engednek következtetni, hogy valójában ez a zászlóalj parancskönyve, ugyanakkor a „benyújtványi" jegyzőkönyv is lehet mind a kettő: levelező, illetve parancskönyv is. Ez az iktatókönyv viszont jóval több adatot tartalmaz, mint pl. a Hadtörténeti Levéltárban őrzött IV. zászlóalj 1. századának - hagyományos - iktatókönyve, annak közlése éppen ezért nem indokolt. 35