Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)
Bevezető
1849 kora tavaszán a pesti nemzetőrséget Aulich Lajos tábornok, a II. hadtest g parancsnoka szólította ismét szolgálattételre április 26-án kelt rendeletében: „az elűzött törvénytelen kormány által felfüggesztett nemzetőrség - mint szabad polgárok egyik legszebb joga - a létezett formában, ismét életbe léptetendő." 64 Majd, midőn bevonult Pestre, Vukovics Mihály volt nemzetőri őrnagyot - aki az osztrák megszállás ideje alatt is a városban tartózkodott- nevezte ki a nemzetőrség ideiglenes főparancsnokának. Irányi Dániel, a Kossuth Lajos kormányzó által kinevezett teljhatalmú pest-budai kormánybiztos átmenetileg megfelelő megoldásnak tartotta Vukovics kinevezését. 65 Május hó folyamán a pesti nemzetőrség feladata a Hentzi bombáitól szenvedő, égő Pesten a közrend fenntartása, a Városligetbe kimenekült lakosság otthonainak őrzése. A budai nemzetőrség működésének a honvédsereg által megszállt külvárosokban az ostrom ideje alatt nem nyílt tér. Mindkét város nemzetőrségének újjászervezésére csak a budai vár sikeres bevétele után kerülhetett sor. Tervet mind Kiss Károly ezredes, mind Vukovics Mihály ideiglenes főparancsnok készített Irányi számára. Mind a ketten levonták azt a tanulságot, hogy a fegyelmezetlen nemzetőrt nem az esküdtszék, hanem a hadbíróság elébe kell állítani, s csak annyiban térnek el egymástól, hogy Kiss feleslegesnek tartotta a nemzetőri térparancsnokság felállítását, míg Vukovits egy kapitány és egy alhadnagy vezetésével újraszervezné. 66 A mindennapi szolgálatot azonban már egyértelműen a hadi helyzet alakulása határozta meg: a honvédsereg kivonulásával a térszolgálat ellátása; az ismét menekülésre kényszerülő kormány és hadvezetés számára futárszolgálatok teljesítése; a katonai felszerelések menekítése, a híd és a pályaudvar rendjének őrzése. Ugyanez a hadi helyzet, a Vár ostroma, Pest bombázása, a seregjárás, azaz a polgári életfeltételek felborulása, teljes összezavarodasa vezetett a családját, üzletét, műhelyét féltő, s a felelősségre vonással egyre kevésbé törődő nemzetőr mind gyakoribb fegyelmezetlenségéhez. 64 Hadtört. M. Ny. gy. 7114. 65 A pest-budai nemzetőrség újjászervezését részletesen tárgyalja Szőcs Sebestyén Irányi Dániel kormánybiztosi tevékenységét tárgyaló tanulmánya: Szőcs, 1979. 66 MOL Hl 6 Belügymin. Nöri. o. 489-1849. sz. 26
