Pest-Budai nemzetőrök 1848-1849. Dokumentumok a Fővárosi Nemzetőrség történetéhez - Budapest Törtenetének Forrásai (Budapest, 2001)

A pesti (pestmegyei) IV. nemzetőrzászlóalj 1. századának parancskönyve - 1848. július 2.-szeptember 19.

esetében azt nékem bejelenteni szállásomra, [a] Duna-fürdőbe

437 siessenek. Úgy szinte a városi hatóság Marciani ezredes

438 úrnak az országos nemzetőrségi tanácshoz [a] 733. szám alatti átirata következtében a fent tisztelt tanács azon értesítést adja a nemzetőrségi főparancsnokságnak, hogy a kért 2000 darab fegyver azon okból nem adható ki a fegyvertárból, minthogy az ottlévő csekély szám az ellenség ellen menendő önkéntesek felfegyverzésére] alig előbb [szétosztatott]. Azonban amennyiben a helybeli szolgálat fegyverzetet kíván, evégre az elegendő számmal kész kaszák ajánltatnak, ennélfogva a zászlóaljaknak meghagy atik, hogy a még fegyvertelen nemzetörök számára megkívántató kaszák számát adják be. Kovács m. k. ezredes. 1848. szeptember 18. F-102. [A BUDAPESTI NEMZETŐRSÉG FŐPARANCSNOKÁTÓL.] Miniszterelnöki rendelet szerint a bankjegyek készítéséhez 1 tisztjével ellátott század rendeltetik 24 órai őrségre a Károly-laktanyába,

439 s így ezután a 24 órai őrszolgálat a zászlóaljak által három századonként fog kiállíttatni. A Fürdő utca és a Felső Duna sor (korábban: Ács tér, Kirakodó tér, Sóhivatal tér) sarkán (ma: V., Lipótváros, József Attila u. Roosevelt tér) előzőleg a Sóhivatal épülete állt. 1823-ban Hild József tervei alapján kétemeletes lakóház és Pest legelegánsabb fürdője, a Duna, vagyis a Diana-fürdő épült. Marziani György cs. k. ezredes fegyver fő felügyelő az ONőHt-nál, majd a hadügyminisztérium fegyverészeti osztályának főnöke. Októberben Bécsbe távozik. Bona, 1987. 364. p. Károly- (Gránátos-) laktanya vagy Invalidus-ház. 1716-ban tették le az alapkövét az egykori Rostély, Szervita és Sütő utca és a várost övező telken. Miután II. József az invalidusokat Nagyszombatba költöztette, a palotába a 3. gránátos zászlóalj katonái kerültek, ezzel az Invalidus házból Károly-kaszárnya lett. 1894-ben a katonai kincstár az épületet a fővárosra ruházta, ezután lett belőle Központi Városháza. 1848 májusában Kossuth Lajos pénzügyminiszter tárgyalt Landerer Lajossal a LandererHeckenast cég egyik társtulajdonosával és megbízta őt a felállítandó állami bankjegynyomda szervezésével, majd vezetésével. A bankjegynyomda műhelyeit és műtermeit a laktanya Gránátos utcai (ma: Városház utca) épületének egy részében rendezték be. Június végétől üzemelt. Faragó, én. 115-116. p. 230