Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

megszabott összeget az uradalom egy 1867. évi szerződésmódosítással meg is változtatta: az első 25 évre 26 fit 25 krajcárra emelte, ami ezentúl 25 évenként 25%-al emelkedett. (Az 1870-es években, a házbéradó megállapításakor egy szoba-konyhás lakás évi bérértéke 40 forint volt Újpesten.

I4

) Igen nagy hátrányt jelentett az is, hogy a birtokosok nem tudtak ingatlanukra jelzáloghitelt igénybe venni. Sok sérelem és panasz, pereskedés forrása volt, hogy az uradalom az ingatlan-átruházásoknál tágan értelmezte az alapítólevélben kikötött hozzájárulási jogát, és időről időre akadályokat gördített a telkek szabad adásvétele elé. A majorsági földön fekvő telepítvények megváltásáról az 1873 :XXII. te. rendelkezett, de ez kirekesztette hatálya alól a kifejezetten ipari jellegű telepítvényeket, így Újpestre sem vonatkoztatták. Az 1896:XXV. te. igyekezett immár végleg lezárni a földesurak által 1848 előtt átengedett majorsági földek ügyét, de a megváltás jogát ekkor is csak azoknak a számára biztosították, akik igazolták, hogy ők vagy felmenőik 1848 előtt már birtokolták a kérdéses területet. Az újpesti örökhaszonbéresek így csak az uradalommal egyenként megegyezve válthatták meg telkeiket. Az eredetileg kiosztott 2800 taksás telekből 1910-ig 2300, 1930-ig 2500 telket váltottak meg, a forgalmi érték 25—30%-áig terjedő áron.

15 Megszűnt viszont 1848-ban a földesúr igazgatási és bíráskodási fennhatósága Újpest felett. A község ezzel az állami közigazgatás intézményévé, alsó szintű szervévé vált. Ennek persze az első években inkább a hátrányait érezték: a szabadságharc leverését követő abszolutizmus terhes és népszerűtlen adóztatási és bürokratikus feladatok sorával terhelte meg a községet anélkül, hogy az önkormányzatot élvezhette volna, hiszen még az elöljárókat is a felsőbb hatóság nevezte ki. Csak 1861-től vezették „alkotmányosan" választott tisztségviselők Újpestet. Ezekben az években sem tört meg azonban, sőt fokozódott a „telepítvény" növekedésének kezdeti lendülete. Míg 1840-1850 között a népesség mintegy duplájára (332-ről 673 főre) szaporodott, addig 1850-1860 között már az előbbinek 2,7-szeresére (1830 főre), hogy az 1869. évi első modern népszámlálás már ennek közel 3,7-szeresét, 6722 főr regisztrálja.

16 Pest maga is százezresből kétszázezres lakosságú várossá nőtt a szabadságharc leverését követő húsz évben. S északi ré14 Ugró, 1932. 309. p. 15 Uo., 40. p. 16 Kubinyi, 1956. 295. p.; Ugró, 1932. 170. p.; Statisztikai adatok jelen kötetben 1. és 2. táblázat. 27