Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

veszik, igen rosszul jártak volna a tisztségviselők, hiszen például az 1842. július 9-i közgyűlés jegyzökönyvéből is arról értesülünk, hogy „a mai napig semmi sem fizettetett bé, jóllehet a félévi adó megfizetési határnapja már régen elmúlt volna".

12 Noha az alapítólevél tartalma a még érvényben lévő rendi jellegű jogrendszer kereteit alapjában nem feszítette, és nem is feszíthette szét, számos olyan mozzanata van, amely joggal vált a polgári jellegű újpesti lokálpatriotizmus és öntudat fontos elemévé. Ilyen mindenek előtt a szabad ipart és forgalmat megszorító kiváltságok tilalma, a lakosok vallási és etnikai egyenjogúságának rögzítése, valamint az egészet átható, kölcsönös előnyöket kereső racionális üzleti szellem. Ezzel összhangban állt, hogy a gróf saját érdekeit, pozícióit messzemenően biztosítani igyekezett. 1840. április 3-án megtartották a község alakuló közgyűlését. Az első évre megválasztott bíró Lővy Izsák, az adó beszedéséért is felelős pénztárnok Neuschloss Bernát, lett, akit a következő évben Mildenberger Márton követett e funkcióban. Zsidó vallású bíró földesúri jelölése és megválasztása a vegyes lakosságú községben arra utal, hogy Károlyi István szándékával összhangban Újpest a zsidóság polgári emancipációjának egyfajta szigetévé vált - évtizedekkel megelőzve ennek országos érvényű törvénybe iktatását (1867). A település neve az első években még nem rögzült. Hivatalosan általában az uradalom nézőpontját tükröző Új megy er, Kismegyer neveket használták. A lakosság körében azonban már a községgé alakulás előtt is dívott a más irányú tájékozódást kifejező Újpest név,

13 és 1844 januárjától következetesen így említi a község protocolluma is. Újpesten nem lévén úrbéres jogállású föld, az 1848. évi jobbágyfelszabadítás nem módosította az alapítólevélben rögzített örökbérleti jogviszonyt, a földesúrnak a kiosztott telkekkel kapcsolatos jogait. A majorsági földeken lévő ún. telepítvényes falvak helyzetének rendezése évtizedekig elhúzódó problémája maradt a polgári átalakulásnak. Az újpesti telekbirtokosok is hosszú és eredménytelen küzdelmet folytattak azért, hogy törvényesen biztosítsák számukra a telekbér megváltásának és ez úton a teljes értékű tulajdon megszerzésének jogát. Az évi 25 forintos taksa eleve komoly terhet jelentett, ráadásul ezt az alapítólevélben örök időkre 12 Új-Megyer Gyarmat Protocol luma 1840-1850. 8. ülés. jegyzőkönyve. Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma. 73.266.1. (A Protocollum szövege megjelent: Újpesti Helytörténeti Értesítő 1999 szeptember, 2-19. p.) 13 Kubinyi, 1956., 299. p. (42. sz. jegyzet) 26