Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

jebb vincelléreik költöztek ki. Istvánhegy tekinthető Újpest első közvetlen települési előzményének. Nyoma van annak is, hogy az uradalom az Istvánhegytől északkeletre, a palotai határ felé eső részen folytatni kívánta a telepítést. A nagy jövőjű község kifejlődése azonban egy eredetileg valószínűleg mellékesnek gondolt szálon indult el. A legnagyobb szőlőbérlő, Mildenberger Márton a vendéglátóiparban tevékenykedett, Szentendrén volt sörfőzdéje. 0 szemelte ki magának azt az élénk forgalmú helyet, ahol a váci országút elérte Pestet. A pesti oldalon álló határkocsma kedvelt kirándulóhelynek számított, így Mildenberger joggal számított arra, hogy mellette jól megélne az újmegyeri részen felállítandó sörháza is. Tervének még a szőlőtelepítés évében megnyerte a grófot, aki átengedte neki az italmérési jogot. Mildenberger jól menő üzlete minden bizonnyal hozzájárult, hogy újabb élelmes vállalkozók figyeljenek fel a hely „piaci értékére". 1835-ben a sörházzal szemben bőrfeldolgozó üzem létesült. Alapítói, a zsidó Lővy testvérek egy másik Károlyi-uradalomból, a Nyitra vármegyei Nagysurányból kerültek ide. A családnak már ott bőrüzeme volt, de szerettek volna az ország piacközpontjába, Pestre áttelepülni. Itt azonban beleütköztek a zsidók beköltözésének még korlátokat szabó előírásokba és a szabad iparűzést akadályozó céhrendszerbe. Ujmegyeren viszont az uradalom védőszárnyai alatt élvezhették Pest közvetlen szomszédságának, a Duna közelségének, a Gyálí-pataknak és a forgalmas útkereszteződésnek minden előnyét. A káposztásmegyeri pusztán marhalegeltetést folytató uradalom számára is kedvező volt, hogy a bőröket szinte „házon belül" értékesíthette. 1836-ban újabb vállalkozás települt Lővy ék tőszomszédságába: a kiterjedt üzleti kapcsolatrendszerrel bíró Neuschloss fanagykereskedő cég létesített lerakatot. A Neuschloss család vállalkozásainak központja az ugyancsak Nyitra vármegyei Vágvecsén volt. Az újpesti fatelep mellett 13 szobás házat is építettek. Ide költözött a cégtulajdonos Izsák két fia, Bernát és Salamon, hogy innen tartsák kézben a család pesti és dunántúli üzleteit. A váci országút és a Palotára vezető út (Árpád út) kereszteződésénél az 1830-as években formát öltött a település magva. A házbirtokosok haszonbérleti szerződéseket kötöttek az uradalommal. E szerződések 1840 áprilisában kelt összesítéséből 8 Kubinyi András: Adatok Újpest 1848 előtti történetéhez. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. XI. kötet. Bp., 1956. {Kubinyi, 1956) 277-284. p. 23