Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)
BEVEZETÉS
leplezni volt képes, csakugyan nagy tehetség, energia, széles látókör kellett ahhoz, hogy a hatalom lebilincselve tudja tartani az egyéni érdekek százfejű hidráját úgy, hogy a város összpolgárságának javára üdvös intézmények is létesülhessenek." 68 Ráadásul egyre komolyabban kellett számolni egy új erővel: a város társadalmának mindinkább jellegadó rétegét jelentő munkásság osztályalapú szerveződésével, amely immár a polgári politizálás és érdekérvényesítés kialakult kereteit teljesen elutasítva, az osztályharc eszméje jegyében keresett gyógyírt a társadalom bajaira. Az első nagyobb szabású újpesti munkásdemonstráció az 1890. május 1-i felvonulás volt, nagyjából azóta beszélhetünk a szociáldemokrata mozgalom folyamatos helyi jelenlétéről. Az új század első éveiben a szocialista eszmeiségű szakszervezetek állandó tagsága még nem több néhány száz főnél, 69 de nagyobb megmozdulásokra már ezreket képesek mozgósítani, ilyen jelszavak jegyében: „Az a kéz, amely alkotott, épített - majd törni, zúzni, rombolni fog tudni. Bekövétkezhetik még az az idő, hogy nemcsak néma forradalom lesz, hanem erősebb fegyver, kasza, lámpavas, ököl, kő, tégla...." 70 S a másik póluson, 1905-től a „felekezeti békét megzavaró" éles antiszemita agitáció jegyében bontakozik ki a keresztényszocialista szervezkedés. „Újváros egy káosz, egy forrongó tömeg, melynek vegyi összetétele is ismeretlen;" - állapítja meg Babits regényének Madár János polgármestere - „minden erkölcsi támaszték, minden korlátozó és konzerváló érdek hiányzik itt, ahol az emberek úgy élnek, mintha kártyán élnének. Itt semmi sem fog megállni félúton. Ha Magyarországon valaha forradalom lesz, amire hálisten semmi kilátás, Újváros bizonnyal elülj ár ..." 7I Újpestet munkás város volta nem csak 1918/19 forradalmaiban vitt élenjáró szerepre predesztinálta, de a két világháború között is az ellenzékiség szellemét szinte megtestesítő, a hatalom számára nehezen kezelhető város volt. 1919 őszén megbízhatatlannak minősítették és feloszlatták a kommün bukása után ismét jogaiba lépő régi képviselőtestületet, s az alispán egy erdélyi menekült tisztviselőt, Semsey Aladárt rendelte törvényhatósági biztosként a város élére. Az önkormányzat hely68 Újpest, 1911. november 26. 69 Újpest története. Szerk: Gerelyes Ede. Bp., 1977. 104. p. 70 29. sz. dokumentum jelen kötetben. 71 Babits Mihály: Kártyavár. Egy város regénye. In: Babits Mihály: A gólyakalifa. Kártyavár. Kritikai kiadás. Bp., 1997. 365. p. 50