Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

BEVEZETÉS

A jól szabályozott, koncepciózus gazdálkodásnak, a községi vezetés tekintélyének a teljes hiánya, ami mögött, mélyebb problémaként, a községi jogállás szűkös kereteiből eredő gúzsbakötöttség húzódott meg, rendkívüli mértékben rontotta a település infrastruktúrájának fejlesztésébe történő, égetően szükséges külső tőkebevonás esélyeit. Melyik hitelező vagy befektető tárgyalt volna szívesen egy bizonytalan pozíciójú, ingatag gazdasági hátterű elöljárósággal, mely a járási főszolgabíró szoros gyámkodása alatt működött, és semmiféle jelentős döntést nem hozhatott a vármegye jóváhagyása nélkül? Az 1890-es években és a századfordulón a helyi közvéleményt ismét élénken foglalkoztatta a fővároshoz csatlakozás vagy rendezett tanácsú várossá alakulás kérdése. Mit vártak, várhattak az önálló városi léttől? A lakosság mindenekelőtt és leghamarabb számos olyan ügyes-bajos dolgának helybeni elintézését, ami addig terhes és költséges utazgatással járt. A rendezett tanácsú város maga gyakorolhatott egy sor hatósági jogkört, amit a községek esetében a vármegye által kinevezett, másutt székelő járási főszolgabíró: elláthatta az építészeti és közegészségügyi rendészetet, a vásári és piaci rendészetet, gyakorolhatta a gyámhatóságot, az iparhatóságot. Az addig fennálló helyzetről képet kapunk a belügyminiszterhez 1907-ben benyújtott, az átalakulást sürgető kérvényből: „ Községünk 53.000 lakosa minden legcsekélyebb iparügyben a Vácott székelő főszolgabírói hivatalhoz, árvaügyben a Budapesten székelő megyei árvaszékhez, adóügyben ismét Vácra kénytelen szaladgálni, végtelen sok időt veszítve, még több anyagi kárt szenvedve ezáltal. A nevezett hatóságok munkakörüknek [sic!] több mint felét az újpesti ügyek teszik ki. Újpest lakossága, és így természetesen ügyforgalma is, rövid idő alatt megkétszereződött ... a megye pedig, tekintettel arra, hogy Újpest a járásból kiválik, a szolgabírói hivatal létszámának emelését ismételt kérelemre is megtagadta, miért is csak természetes, hogy egy-egy építési engedély elnyerése, bármily ipar- vagy árvaügy elintézése - a jogkereső közönség végtelen hátrányára - félévet is meghaladó időt igényel."

43 Nem volt közömbös, hogy a városokban hosszabb időtartamú adókedvezmények ösztönözték az építkezéseket. A városgazdálkodás, városfejlesztés terén a rangemelés sem biztosított valódi önállóságot, hiszen továbbra is a vármegye jóváhagyására szorult egyebek között a költségvetés, a helyi adók megállapítása, va43 Ugró, 1932. 81. p. 39