Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

A Csehszlovákiába áttelepülni szándékozó újpesti lakosok kartotékait kézhez vettem, az előírás szerint nevezetteket beidéztem. A hiányzó adatokat a kormánybiztosi kiküldött felvilágosítása szerint kiegészítettem, egyben az áttelepülési szándékra való lemondást [sic!] nyilatkozat formájában a jelentkezési lapra rávezettem, és két tanú jelenlétében aláírattam. Egyesek kétszeri idézés és helyszíni nyomozás ellenére sem jelentek meg, mert lakcímükről eltávoztak, és ismeretlen helyen tartózkodnak. A kormánybiztosi kiküldött által kiadott kartotékokat és személyi lapokat csatoltan megküldöm. A Csehszlovákiából kitelepítendő magyarok Újpesten való elhelyezése tekintetében az alábbiakat állapítom meg: Újpest megyei város a háború folytán erősen megrongálódott, úgy hogy a jelenlegi kb. 70.000 lakos elhelyezése súlyos nehézségekbe ütközik. A lakásépítkezések teljesen szünetelnek, éppen ezért tömeges elhelyezés ebben a városban nem lehetséges. Újpest városból kb. 190-en jelentkeztek áttelepülésre, akiknek kb. 20%-a visszamarad. Ezek álapján a legszigorúbb értelmezés szerint legfeljebb csak ilyen számú befogadásra alkalmas Újpest város. Újpest megyei város erősen fejlett ipari gyárváros, ahol földművelő éppen ezért el nem helyezhető. A földreform során az Újpest határában lévő Károlyi-birtokot felosztották, így további földterület rendelkezésre nem áll. Sváb kitelepítés a városban nem volt. Az itt lévő földterületeket a gazdák mind megművelték, úgy hogy e címen igénybevételre sor nem kerülhet. A gyárak és kisebb ipari üzemek egyrészt a stabilizációs nehézségek, másrészt nyersanyag hiánya folytán csökkentett üzemmel dolgoznak. Amennyiben az ipar megindul, gyári munkás elhelyezés Újpesten lehetséges. Elsősorban textil, bőr, izzólámpagyártás, valamint kisüzem tekintetében asztalos, cipész, vas- és fémipari szakmunkás jöhet számítása. Újpest megyei városban jelentős nemzetiség nincs, a város egységesen magyar. Felekezet szerinti megoszlás: 68% róm. kat, 25% protestáns, 3% izraelita. A város kulturális és szociális berendezése kifogástalan. Az esetleg áttelepítendők fogadá288 Az 1946. február 27-én kötött magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény értelmében a csehszlovák kormány annyi magyar nemzetiségű lakost telepíthetett ki Magyarországra, ahány magyarországi szlovák vállalta az önkéntes áttelepülést Csehszlovákiába. 342