Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK
Magyarország fejlett lótenyésztésének köszönhető, hogy lóanyagunk nemcsak az ország belső szükségletét elégítette ki, hanem lótenyésztésünk az állandó külföldi kereslet és piac érdeklődésében állott olyannyira, hogy lókivitelünket már évek óta korlátozni kellett, és még így is az országos lóexport kb. évi 20-22.000 ló volt, mintegy 40.000.000 aranypengő értékben. A hosszú háború alatt a számban megfogyott és minőségben leromlott országos lóállomány feljavítása érdekében a kiválasztást végző lóversenyekre jelenleg még nagyobb szükség van, mint bármikor azelőtt. Magyarországon e versenyek a budapesti és megyeri versenypályákon bonyolódtak le. A háború következtében a budapesti versenytér súlyos károkat szenvedett, és előreláthatólag még évekig nem lesz helyreállítható, a lóversenyek lebonyolítására tehát egyedül csak a megyeri versenytér áll rendelkezésre. 1943 júliusától - a totalizatour 245 forgalom meg-forgalmiadózásától -1944. év augusztusáig - tehát 13 hónap alatt - forgalmi és vigalmi adó címén a Pestvidéki Versenyegylet több mint 700.000 pengőt fizetett be Újpest város pénztárába. Legalább ily összeget tesz ki a társegyletünk által befizetett forgalmi és vigalmi adó összege is. A lóversenyek tartása a budapesti versenyeknek Megyeren való megtartása nélkül is tehát mintegy évi 1.500.000 pengőt jelent Újpest városnak. Nem akarunk jelen beadványunkban rátérni az állami és székesfővárosi alapokat illető járulékok nagyságára, amelyek fenti összegnek legalább kétszeresét jelentik. Mivel a Magyar Lovaregylet a budapesti versenytér megrongálása miatt versenyeit a megyeri versenyterünknek a földbirtokreform céljaira való fel nem használása esetén ugyancsak a megyeri versenytéren lesz kénytelen megtartani, a lovaregyleti versenyek után a tapasztalatok szerint a fentebb említett összegnél legalább háromszorta nagyobb bevételek illetnék Újpestet és az államkincstárt. Azt hisszük, Újpest város költségvetésében ezek az összegek feltétlenül nagy szerepet játszanak. Fentiekben elmondottak alapján tisztán látható, hogy a földbirtokreformnak a megyeri versenypályánkon való végrehajtása a lóversenyzést, a telivér tenyésztést és ezeken keresztül az országos lótenyésztést alapjában rendítené és döntené meg. Ha Magyarországon lóversenyeket rendezni nem tudunk, ez egyúttal azt is jelenti, hogy az üzemünkben elhelyezett kb. 2-3.000 szakember (lovász, lovas pályamunkás, tisztviselő stb.) válna munkanélkülivé. Speciális képzettségüknél fogva ezen alkalmazottak más munkakörben való elhelyezkedése majdnem lehetetlennek látszik. 245 lóverseny-fogadás 306