Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

Ezzel szemben a Budapesthez való csatolás esetén ez a hatalmas összeg fővárosi célkitűzések megvalósítását fogja szolgálni, és nagy kérdés, hogy ebből a hatalmas összegből hosszú ideig jut-e csak egy fillér is kimondottan újpesti célra? A csatolási terv szerint ugyanis Újpest, Rákospalota és Pestújhely alkotná Nagy-Budapest XVI. kerületét, mintegy 160.000 lélekszámmal. Ez a beosztás is Újpest hátrányára szolgál, mert Újpest Rákospalotával és Pestújhellyel szemben - a városrendezési szempontokat véve figyelembe - sokkal előbbre van, és ha a városfejlesztés Nagy-Budapest keretében kerületenként fog is megvalósíttatni, akkor is valószínű, hogy Nagy-Budapest városfejlesztési programjában előbbre fogják helyezni a közmüveknek (csatorna, vízvezeték) bevezetését Rákospalotára és Pestújhelyre, mint az Újpesten már meglévő közmüvek modernizálását. Ez pedig azt jelenti, hogy az újpesti adófizető polgárok verejtékesen kiizzadt adófilléreiből egybegyűlt évi 6.000.000 pengő adóból fogják kiköveztetni és közművekkel ellátni Rákospalotát és Pestújhelyt. Ez a csatolásnak pénzügyi hátránya Újpestre nézve. De közigazgatásilag sem jelent előnyt a csatolás Újpest városra nézve. Nem szorul ugyanis bővebb magyarázatra az a tény, hogy mi, újpestiek ismerjük legjobban azokat a szükségleteket és azok megvalósításának lehetőségét, amelyek a város fejlődését vannak hivatva szolgálni. Az sem szorul bizonyításra, hogy az az autonómia, amelynek egyetlen feladata Újpest város jólétének emelése és az erre irányuló eszközök megteremtése, sokkal hatékonyabban tudja eziranyú feladatát teljesíteni, mint az az autonómia, melynek keretében Újpest többé már nem önálló egység, hanem csak a nagy egészének egy kis kiegészítő része. Ma urak vagyunk a mi kis portánkon, sorsunkat a törvény keretei között magunk intézhetjük, a csatolás után önállóságunk elvész, a képviselőtestület működése megszűnik, és mint kerület, egyszerű végrehajtó közegei leszünk a központi rendelkezéseknek. Sovány vigasz ezzel szemben az, hogy Nagy-Budapest törvényhatósági bizottságában a kerület is képviselve lesz, mert ez a képviselőtestület nagyon gyenge lesz ahhoz, hogy az újpesti érdekeket Nagybudapest érdekeivel szemben eredményesen megvédelmezni tudná. Végeredményben tehát a csatolás azt jelenti Újpestre nézve, hogy évi 6.000.000 pengő ellenében a külvárosok (Óbuda, Kőbánya) mostoha sorsára jutna, és mert a fejlődés kedvező feltételeinek adottsága megszűnik, meg fognak szűnni azok a 294