Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

magától értetődő, hogy az újpesti szakiskolában is a mai idők követelménye kell, hogy érvényesüljön: nagyobb műveltségű alaphoz, nagyobb jogot adjon a miniszter. Maga az iskola, a mühelyberendezés, a tanári kar, a művezetői kar elsőrangú, s ha a felső ipariskolai rangot megkapja a faipar is, mely az államnak semmiféle költségtöbbletébe nem is került, visszatér a pezsgő élet a faipari szakra is, melynek gazdasági-társadalmi előnyeit fölösleges taglalni, de semmi esetre sem nyugodhatunk bele a mai helyzetbe, hogy a legnagyobb számmal rendelkező asztalosipari városnak megszűnjön a kultúrközpontja, mely nemcsak Újpestnek, de az egész országnak asztalosipari vezető szerepét volna hivatva biztosítani. BFL V. 675. b. Újpest város iratai. Általános közigazgatási iratok. 21409/1942. - Gépelt fogalmazvány aláírás nélkül. 70. Újpest város képviselőtestületének állásfoglalása a Nagy-Budapesthez történő csatlakozás ügyében Újpest, 1942. augusztus 5. 30.131 kig./200. kgy./1942. Tárgy: A képviselőtestület állásfoglalása a Nagy-Budapesthez való csatlakozás kérdésében.

229 Dr. Kerényi László I. oszt. aljegyző előterjeszti a jog- és pénzügyi, valamint gazdasági bizottságok véleményével egyező polgármesteri javaslatot. 229 Szendy Károly budapesti polgármester 1942 júniusában részletes tanulmánnyal kísért javaslatot terjesztett elö Nagy-Budapest létrehozására. A megnagyobbodott főváros 18 kerületből állt volna, ennek a XVI. kerülete lett volna Újpest, Rákospalota és Pestújhely kb. 137 ezer lakossal. Az újonnan fővároshoz csatolandó városok és községek az érdemleges önkormányzatot nélkülöző elöljárósági szervezetbe tagolódtak volna be. Lásd Szendy Károly: Tanulmány Nagy-Budapestről. Megalkotásának előfeltételeiről és lehetőségeiről. Bp., 1942. 291