Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

Megokolás Újpest megyei város képviselőtestülete a háborút és forradalmakat követő ínséges időkben az akkoriban legnyomasztóbban jelentkezett lakásínség enyhítése céljából szociális feladatai egyik legfőbbjének kislakások építtetését tartotta. Többek között ezért határozta el annak idején az úgynevezett Speyer-kölcsön felvételét is,

206 bár a kölcsön felvétele pénzügyi szempontból nem mutatkozott előnyösnek. A kölcsönön kívül a város évi költségvetéseinek beruházásra szánt összegeiből is jelentékeny részt fordított kislakás építésére. 07 Amikor a város kislakásos bérházai felépültek, a képviselőtestület második szociális feladataként jelentkezett e kislakások bérének megállapítása. A képviselőtestület a bérek megállapításánál annak idején a békebeli lakbéreket vette irányadóul, s ezen az alapon állapította meg a városi kislakások béreit. Ugyanis nem vehette, s nem veheti most sem figyelembe a képviselőtestület a lakbérek megállapításánál a Speyer-kölcsön nehéz pénzügyi feltételeit, az okból, mert e kölcsön csak 20 éves lejáratú, 7 1/2%-os kamatozású 82-es árfolyamon történt kibocsátású, minek következtében a háborút megelőző idők építési kölcsöneitől annyira eltér, hogy a lakbérek megállapításánál, kölcsönösen

208 szociális célt szolgáló kislakásoknál ezek a pénzügyi feltételek irányadóul így nem lehetnek. A város e kislakásokat nem gyors vagyonszerzés céljából létesítette, ezért a képviselőtestület a város érdekeinek szigorú szemmel tartásával is megfelelőnek tartja azt, ha e városi bérházak nem 20, hanem 206 Lásd az 54. sz. dokumentumot. 207 Újpesten a húszas években 324 lakás (300 egyszobás és 24 kétszobás) épült a város beruházásában, ami a teljes lakásépítés kb. 10%-a. 1923-ban a Gorove (ma Elem) utcában 22 lakás épült fel elsőként, 1925-ben, már a Speyer-kölcsönből az Irányi Dániel utcában 96 lakás, 1926-ban a Baross utcában 52 lakás készült el. 1927-ben adták át a 154 lakásos Mátyás téri bérházcsoportot, melynél a Vörös Bécs munkáslakás-építési normáit igyekeztek követni. A Mátyás téri házak társadalmáról lásd: Győri Péter: Telepek Újpesten. In: Újpest (Tanulmánykötet). Szerk.: Andor Mihály. Bp., 1987. 32-54. p.; a munkásság lakásviszonyairól lásd még Földes György: Az újpesti munkásság életviszonyai az 1930-as években. In: Történelmi Szemle, 1980. 2. sz. 309-318. p. 208 helyesen bizonyára „kölcsönösen" helyett „különösen" 261