Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

dig az előirányzott összegek a beruházások költségeit nem fedeznék, úgy a felmerülő hiány fedezéséről a képviselőtestület annak idején külön kíván határozni. Kimondja a képviselőtestület, hogy a kölcsön rendeltetésszerű felhasználását egy, a saját kebeléből kiküldendö pártközi bizottsággal kívánja ellenőrizni, amely bizottság hatáskörét s tagjainak létszámát később fogja megállapítani. Elhatározza a képviselőtestület, hogy a felveendő kölcsön külön alapként „be­ruházási kölcsön" alap cím alatt kezelendő, és a beruházások tényleges létesítéséig az alap mindenkori pénzkészlete gyümölcsözőleg helyezendő el, a befolyó kamat­jövedelem pedig közpénztári bevételként számolandó el. Utasítja a képviselőtestület a városi tanácsot, hogy a kölcsöntőke gyümölcsöző elhelyezése tekintetében a kölcsöntőke 80%-a erejéig a budapesti elsőrendű nagy pénzintézeteket, 20% erejéig pedig a helybeli pénzintézeteket ajánlattételre hívja fel. Kimondja már most a képviselőtestület, hogy a beruházási munkálatok fogana­tosításánál - tekintettel a helybeli munkásság munkanélküliségére, s a helyi ipari és kereskedelmi pangásra - a lehetőség határain belül helybeli kereskedők, iparosok és munkások foglalkoztattassanak. Kimondja végül a képviselőtestület, hogy azon beruházásoknál, amelyek a fennálló szabályok értelmében a magánegyéneknél egészben vagy részben áthárít­tatnak, ezen áthárított terhek visszatérítésénél a magánegyéneket ugyanazon elő­nyök illetik meg, mint amilyenek az ezen kölcsön, vagy az ennek helyébe lépő más kölcsön visszafizetése tekintetében a városnak biztosíttatott. Utasítja a képviselőtestület a város polgármesterét, hogy a kölcsön felvételéhez szükséges okiratokat annak aláírása előtt a képviselőtestületnek jóváhagyás céljá­ból mutassa be. ­Felhatalmazza a képviselőtestület a város polgármesterét, hogy a képviselőtes­tületnek a kölcsön igénybevételére vonatkozólag létrejött jelen elhatározását a m. kir. pénzügyminiszter úrnak táviratilag jelentse. A képviselőtestület jelen véghatározatát az 1886. évi XXII. t. c. 59. §-a alapján névszerinti szavazással hozta meg. A véghatározat a közhírré tételt követő 15 nap eltelte után a vármegye törvény­hatósága útján a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. A véghatározat szabályszerűen közhírré teendő, s ellene a közhírré tétel napját követő 15 nap alatt a város polgármesteréhez címzett, s nálam beadandó fellebbe­zésnek van helye. 238

Next

/
Thumbnails
Contents