Dokumentumok Újpest történetéhez 1840-1949 - Budapest Törtenetének Forrásai. Kerületek, városrészek: Újpest (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK

nül szükséges, hogy határai kiterjesztessenek. E cél elérése érdekében tárgyalásokba bocsátkozott gróf Károlyi László nagybirtokossal aziránt, hogy a káposztásmegyeri uradalmának a vasútvonallal, a Duna folyó és Dunakeszi község által határolt része Újpest város területéhez csatoltassék.

181 E tárgyalások kezdetén kötelezettséget vállalt a tekintetben, hogy az átcsatolás foganatosítása esetén a város hajlandó lesz gróf Károlyi László által ugyanakkor benyújtott tervek alapján az átcsatolandó terület telekfelosztási kérelméhez hozzájárulni. A telekfelosztási tervezet belátható időn belül biztosítja a város jövő fejlődését, és különféle intézmények részére közel ötven hold területet ad át a városnak díjtalanul. Az átcsatolási kérelemnek elsőfokú tárgyalásánál igen jelentős akadályt képezett Rákospalota község ellenzése. Rákospalota község az átcsatolást két szempontból ellenezte, elsősorban azért, mert az átcsatolás elrendelése esetén a község határai annyira megszükíttetnének, hogy megakasztatnék a további fejlődés lehetősége, másodszor azért, mert a község elvesztené a csatolandó területen lévő lóversenypálya utáni vigalmi adót

182

. A területi kérdés nehézségeit sikerült kiküszöbölni azáltal, hogy gróf Károlyi László nagybirtokos a fóti határban lévő uradalma egy részének Rákospalota községhez átcsatolását kérte. A másik kérdés nehézségeinek kiküszöbölésére a város törvényhatósági biztosa 201 /1921. thb. számú határozatával a lóversenypályán kiadandó belépőjegyek után Újpest város pénztárába befolyó vigalmi adó 30%-át ajánlotta fel Rákospalota községnek, azzal a feltétellel, hogy ez adó átengedése a városra nézve csak akkor kötelező, ha Rákospalota község a csatolás kérdésében meghozandó elsőfokú alispáni határozatba belenyugszik, és az ellen jogorvoslattal nem él.

183 A vármegye alispánja Rákospalota község anyagi érdekeit a most érintett határozattal megvédve látván, az átcsatolási kérelemnek helyt adott. Rákospalota község e határozatában meg nem nyugodott, fellebbezése dacára az átcsatolást a vármegye közigazgatási bizottsága, majd III-ad fokon a belügyminiszter úr is jóváhagyta. A jóváhagyó határozat alapján a város az 1583 hold kiterjedésű terület átvételét 1922. év március hó 29-én foganatosította. Az átcsatolás, a területgyara181 Előzményeire lásd a 39. és 43-45. sz. dokumentumokat. 182 A szórakoztató rendezvényeken, mulatságokon, hazárdjátékokon résztvevőktől szedett helyhatósági adó, melynek bevételét általában a városok szegényügyi kiadásaira fordították. 183 Erre nézve lásd az 58. sz. dokumentumot. 230